Eltemetett múlt: hogyan alakult ki a lánc?
Mintegy 800 millió évvel ezelőtt, a neoproterozoikum korai szakaszában a mai Dél-Kína a Rodinia szuperkontinens része volt. Amikor a kontinensek mozgásba lendültek, a mai Jangce-lemez leszakadt, majd nekiütközött az úgynevezett China Ocean-lemeznek. A sűrűbb, óceáni kéreg ekkor a könnyebb szárazföldi kéreg alá bukott, ezt a folyamatot szubdukciónak nevezik. Ez heves vulkáni tevékenységet váltott ki, amely hosszú és íves vulkánláncot hozott létre a lemezhatár mentén. Ezek a vulkáni ívek azóta lepusztultak és vastag üledékréteg alá süllyedtek – ma ezek adják a Szecsuan-medence alapját.
Modern technológiával feltárva
A kutatók korszerű légi mágneses érzékelőket használtak, hogy bepillanthassanak az üledékek alá. Így sikerült egy átlagosnál erősebben mágnesezett, vastartalmú kőzetsávot azonosítaniuk 6 km mélységben, amely 700 km hosszú és 50 km széles, északkelet–délnyugati irányban húzódik, sőt akár 900 kilométerre is benyúlhat a kontinens belső területeibe. Mélyfúrásos mintákkal igazolták, hogy ezek a kőzetek valóban ősi magmás eredetűek, hasonlóak a vulkáni ívekhez köthető legújabb kéregdarabokhoz. A kormeghatározás szerint 770–820 millió éve keletkeztek.
Különleges földkéregmozgások nyomában
Szokatlan, hogy ilyen szélesen elterülő vulkáni ívek mutathatók ki, hiszen például az amerikai Cascade-hegység vagy az Andok jóval keskenyebb zónát alkotnak. A kínai példánál azonban úgynevezett lapos szögű szubdukció történt: az óceáni lemez nagy távolságon keresztül, szinte vízszintesen csúszott a szárazföldi lemez alá, így két különálló vulkáni lánc is keletkezett – akárcsak ma az Andok párhuzamos hegységei alatt.
Egyes tudósok szerint elképzelhető, hogy ez két önálló, mégis időben egybeeső lemezrendszer összeolvadásának nyoma. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a térség magmás aktivitása és annak éghajlatmódosító hatása eddig alulértékelt volt.
Ősi vulkánok és a földi klíma
A 720–1000 millió éves kőzetekben megfigyelhető szénciklus-zavarok alapján feltételezhető, hogy ebben az időszakban jelentős klímaváltozás zajlott. A vulkánok jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ugyanakkor a hegységek mállása elnyeli azt. Mindezt figyelembe véve még rejtély, hogyan befolyásolhatták a Dél-Kína alatt húzódó tüzes gyűrűk bolygónk légkörét és éghajlatát – ám abban biztosak lehetünk, hogy szerepüket mostantól egészen más szemmel kell néznünk.
