
Rossz válasz a kiüresedésre
Ha megjelenik bennünk az üresség érzése a munkában, hajlamosak vagyunk rögtön betegségként kezelni: kiégés, diagnózis, terápia. Néha valóban szükség van orvosi segítségre, de a legtöbbször a problémák gyökere filozófiai – cél, értékek, identitás, életértelem kérdései állnak a háttérben. Ezeket nem mindig kell orvosilag címkézni, inkább jobb kérdéseket kell feltennünk magunknak.
Amikor az értelmezés hiányzik
Az alacsony elkötelezettség nemcsak emberileg, hanem gazdaságilag is hatalmas teher: évi 8,8 billió dollár (több mint 3 100 billió forint) veszteséget okoz világszinten, ami a globális GDP majdnem 9 százaléka. 2024-ben a munkatársi elkötelezettség tovább csökkent, ennek hullámai pedig minden csapatot és vezetőt elérnek – fásult közösségek és kifáradt vezetők; a szervezetek pedig a puszta elfoglaltságot összekeverik a valódi fejlődéssel. Egyre több kutató, például a kognitív tudós John Vervaeke kulturális értelemválságról beszél – vagyis hogy elveszett az összefüggések és célok megtalálásának képessége. Ez az üresség nem mindig betegség, inkább intő jel: ha nem egészségügyi, hanem értelmezési problémánk van, a terápia mellett (vagy helyett) a filozófiai megközelítés lehet a megoldás.
Így segíthet a filozófiai tanácsadás
A filozófia munkahelyen nem vitát jelent Platónról, hanem irányított gondolkodást akkor, amikor a vezető bizonytalan vagy elakad. A hagyományos coaching a célokra figyel, a terápia a gyógyításra fókuszál, de a filozófiai tanácsadás a döntéseket mozgató eszmék, feltevések és értékek vizsgálatával hoz tisztánlátást. Itt nem a tanácsadás, hanem a kérdések vezetnek: Mi számít valóban sikernek? Mely feltételezéseinket kezeljük tényként? Milyen kötelezettségek következnek az értékeinkből?
Egy női vezető például sikeres volt, mégis úgy érezte, lemaradt, mert a környezetében mindenki látványosan lépett elő. Csak ekkor jött rá, hogy egy téves mítosz hatása alatt él: szerintünk csak az a jó karrier, amely egyenesen felfelé halad. A filozófiai kérdésfeltevés ilyenkor segít újraértelmezni a sikert – és valódi értelmet találni a munkában.
