Kanyarójárványok újra napirenden
Az ország 47 államában regisztráltak kanyaró-megbetegedéseket 2025 eleje óta, és 2026-ra az esetszám minden korábbi évnél gyorsabban nő. Dél-Karolinában például a 2025 januárja és augusztusa között tartó járvány után újabb tört ki augusztusban, ami azóta is tart. Michiganben 2025 szeptemberében indult a kitörés, amely 2026 elejére felerősödött és folytatódik. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ország rekordszámú, 2 283 megerősített kanyaróesetet regisztrált már 2025-ben, ami a legmagasabb az elmúlt 25 évben.
A fertőzések miatt számtalan be nem oltott személy került kórházba, és halálesetek is előfordultak. Dél-Karolinában külön kihívás, hogy a kórházaknak nem kötelező jelenteniük, ha valakit a kanyaró szövődményei miatt vesznek fel, így a valós adatok ennél sokkal rosszabbak lehetnek.
Miért tért vissza?
A kanyaró visszatérésének oka egyértelmű: csökken a védőoltási hajlandóság. Bár az országos átoltottság még 90% körül mozog, több régióban már jelentősen kevesebb a beoltottak aránya. A 95%-os arányra lenne szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a vírus terjedését, azonban 2019–2020 óta az országos átlag ez alá süllyedt. Különösen aggasztó, hogy a helyi átoltottsági hiányok miatt a vírus könnyedén talál fogékony közösségeket.
Azok az országok, ahol a kanyaró hazai terjedését megszüntették, hivatalos elismerést kapnak – az USA ezt 2000-ben érte el. A jelenlegi trendek alapján az USA mellett Mexikó is elveszítheti ezt a státuszt, hiszen mindkét országban romlanak az átoltottsági adatok, és közös járványügyi szálak is felfedezhetők.
Az egészségre és gazdaságra gyakorolt súlyos hatások
A kanyaró súlyos és hosszú távú egészségügyi gondokat okozhat. A vírus szövődményei között szerepel a tüdőgyulladás, amely halálhoz vezethet, vagy az agyvelőgyulladás, ami maradandó károsodásokat, akár siketséget vagy értelmi fogyatékosságot is eredményezhet. A vírus ráadásul tartósan legyengítheti az immunrendszert, így az érintettek később is fogékonyabbá válnak más fertőzésekre. Ritka esetben, főleg gyermekeknél, évek múltán szellemi leépülést okozó, halálos betegség (SSPE) is kialakulhat.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a visszatérő kitörések komoly gazdasági terheket is rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Egyetlen kisebb, 72 főt érintő járvány kezelésére 1,1 milliárd forintot is el lehet költeni – azóta jóval több és nagyobb járvány tört ki. Egyes elemzések szerint már egyetlen százalékpontos átoltottság csökkenés is több milliárd forintos terhet jelent az egészségügy és a gazdaság számára.
Ez csak a kezdet lehet?
Éppen ezért a kanyaró kontrollálása önmagában megmutatja, mennyire felkészült az ország a fertőző betegségekkel szemben. Az alapvető járványügyi eszközök – védőoltás, a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése, kontaktkutatás, megfelelő kezelés – mind szükségesek, és ezek bármilyen járvány vagy akár biológiai támadás esetén is döntőek lesznek.
A romló helyzetet jelzi, hogy más, korábban kontrollált betegségek – mint például a szamárköhögés – 2024-ben és 2025-ben is jelentősen gyakoribbak voltak, mint a pandémia előtt. Az MMR-oltás iránti bizalom csökkenése komoly kihívás. Egy egészségpolitikai felmérés szerint már a lakosság többsége sem bízik abban, hogy a kormány megbízható információt nyújt az oltásokról, ez pedig az egészségügyi védelem alapjait veszélyezteti.
