Miért fontosak a lassan növő fák?
A lassan növő fafajok általában vastag levelekkel, sűrű fával és hosszú élettartammal rendelkeznek. Ezek főleg a nedves trópusi és szubtrópusi erdőkben találhatók, ahol egymástól függő, összetett ökológiai hálózatokat alkotnak. Az ilyen fák adják az erdők stabilitását, hozzájárulnak a szénmegkötéshez és a környezeti sokkhatásokkal szembeni ellenálláshoz. Ha viszont ezek a fajok eltűnnek, az erdő elveszítheti stabilitását, és hajlamosabbá válik az éghajlati szélsőségek, viharok, aszályok és kártevők okozta károkra. Bár a gyors növekedésű, vékony levelű fák (például az akác, eukaliptusz, nyárfa vagy fenyő) gyorsabban terjednek, hosszú távon sérülékenyebbek.
Invazív fajok és az ökológiai egyensúly
A kutatás rávilágít arra, hogy egyre több olyan fa terjed el, amely nem őshonos, hanem más földrészekről származik, ám mostanra alkalmazkodott új környezetéhez. Ez gyakran azt jelenti, hogy az ilyen fajok gyorsan nőnek, ellenállóbbak a bolygatással szemben, ám ökológiai szerepüket ritkán töltik be úgy, mint az eredeti, őshonos fák. Ez tovább növeli a versenyt a fényért, vízért és tápanyagért, megnehezítve az őshonos fák fennmaradását.
A trópusi erdők állnak a legnagyobb veszteség előtt
A változások különösen érzékenyen érintik a trópusi és szubtrópusi területeket, ahol rengeteg lassan növő, szűk elterjedésű faj található. Ezek gyakran csak kis területeken élnek, ezért az élőhelyek pusztulása vagy az invazív, gyorsan terjedő fajok betörése könnyen a teljes eltűnésüket okozhatja. Ráadásul az elkövetkező évtizedekben várhatóan tovább terjednek a természetidegen és gyorsan alkalmazkodó fafajok, különösen az északi féltekén.
Az ember a fő mozgatórugó
Az erdőket átalakító erők hátterében az emberi tevékenység áll: az ember okozta klímaváltozás, infrastruktúra-fejlesztés, intenzív erdőgazdálkodás, fakitermelés, valamint a fafajok globális kereskedelme mind hozzájárulnak. Az ipari célú erdősítésekben általában a gyorsan növő fajokat részesítik előnyben, mivel ezek gyorsan adnak nyersanyagot – bár ökológiai szempontból ezek a fák kevésbé ellenállók, könnyebben megbetegednek.
Változtatni kell az erdőgazdálkodáson
A kutatás eredményei szerint az erdőkben már megtelepedett, idegenhonos fajok dominanciája várhatóan tovább nő. Ezért egyre sürgetőbb a lassan növő, ritka fajták védelme. Az erdőtelepítési és helyreállítási stratégiákat ennek megfelelően kell átalakítani, hangsúlyt helyezve e fajok aktív támogatására. Ezzel nemcsak a fajgazdagság és az ökológiai sokféleség őrizhető meg, hanem az erdők ellenállóképessége és szénmegkötő képessége is. Az ilyen erdőkezelés elősegíti a nagytestű állatok visszatérését is, amelyek szintén kulcsszereplők az egészséges ökoszisztémákban.
