Hő és illat: a cikászok csodafegyverei
A kutatást vezető Wendy Valencia-Montoya egyetemi hallgató különleges kísérletet végzett: ultraibolya fényben világító festékkel kente be a cikászok tobozait, így a rajtuk landoló bogarak jól követhető nyomokat hagytak. Amikor a bogarak választhattak, mindig a legmelegebb részeket keresték fel. Sőt, még 3D-nyomtatott, műanyaggal borított, csak infravörös sugárzást kibocsátó tobozok is elég vonzóak voltak számukra – vagyis maga a sugárzó meleg, nem pedig a tapintással érzett hő irányítja őket.
Miként érzékelnek meleget a bogarak?
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált bogarak csápjain hőérzékeny TRPA1 ioncsatornákat találtak. Ezek pontosan az adott cikászfaj optimális hőmérsékleti tartományára vannak hangolva. Az illatanyagokat ugyan messzebbről érzik a bogarak, de a végső iránymutatást a sugárzó meleg adja. A kutatók kimutatták, hogy a virágos növényekkel szemben a cikászok csak a hő intenzitásával tudnak „játszani”, nem képesek például színekkel vagy mintázatokkal a beporzókat célzottan vonzani.
Miért lettek sikeresebbek a virágos növények?
Sőt, ez lehet a magyarázata annak is, miért robbantak be olyan gyorsan a Földön a zárvatermők (angiosperms): a zárvatermők színt, mintát, illatot és formát szinte végtelenül kombinálhatnak, így számtalan fajra és beporzóra tudtak specializálódni, míg a cikászokat az infravörösre való hagyatkozás korlátozhatta. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyre melegebbé váló bolygón nehezebb lehet a bogaraknak megkülönböztetni a tobozok hőjelét, ami tovább veszélyeztetheti a kihalással fenyegetett cikászokat.
