Geopolitika fontosabb, mint a technológia
A döntést egy hivatalos vizsgálatot követően hozták meg, amelyet a kanadai beruházási törvény alapján folytattak le. Mélanie Joly ipari miniszter úgy fogalmazott, hogy a Hikvision további működése kockázatot jelentene. Bár a konkrét okokat nem hozták nyilvánosságra, kiemelték, hogy titkosszolgálati értékelések alapján döntöttek, ahogy korábban a Huaweinél (Huawei) is. A párhuzam nem véletlen: a Hikvision hasonló módon került a nyugati országok célkeresztjébe, miután az Egyesült Államok (United States), az Egyesült Királyság (United Kingdom) és Ausztrália is korlátozta berendezéseik használatát, az ujgur muszlimok megfigyelése miatt felmerült vádak nyomán.
Az MI-kamerák iránti bizalmatlanság
A nyugati titkosszolgálatok, köztük az FBI, többször figyelmeztettek: a kínai gyártó eszközeit lehetséges kémkedési céllal is használhatják, ezért az ilyen berendezések nemzetbiztonsági veszélyforrást jelenthetnek. A Hikvision ezzel szemben azt állítja, hogy a tiltás alaptalan és diszkriminatív, sőt, szerintük a döntés hátterében pusztán az anyaországuk áll. Állításuk szerint minden adatot és kért dokumentumot átadtak a hatóságoknak.
Bizalom vagy politika diktál a jövőben?
Nem tudni, mennyi középületben maradt még Hikvision kamera Kanadában, de a kormány már dolgozik ezek teljes cseréjén. Joly miniszter nyomatékosan kérte a kanadaiakat, hogy saját védelmük érdekében is kerüljék a kínai eszközök használatát. A vita nemcsak a világ legnagyobb MI- és okoskamerás rendszeréről szól: ahogy nő a mesterséges intelligencia-alapú megfigyelés az otthonokban és munkahelyeken, úgy éleződik a vita a kényelem és a magánszféra határairól. Egyre inkább politikai kérdéssé válik, ki milyen hardvert használhat.
