A NASA Kepler űrtávcsövével kínai csillagászok megfigyeltek egy különleges kettőscsillag-rendszert, a KIC 5623923 jelűt. Ez a halvány rendszer nemcsak fedési kettőscsillag, hanem Delta Scuti-típusú pulzációkat is mutat, vagyis változik a fényessége. A Delta Scuti-típusú csillagok a Skútum csillagkép azonos nevű változócsillagáról kapták nevüket. Többségük A- és F-típusú csillag, amelyek 20 perctől akár nyolc óráig terjedő pulzációkkal fénylenek. Vizsgálatuk betekintést nyújthat a csillagok belső szerkezetébe.
Egy pulzáló érintkezési kettős
A KIC 5623923-at 2014-ben Delta Scuti-csillagként azonosították egy érintkezési kettősben, a rendszer pedig kb. 50 percenként pulzál. A pulzációk a másodlagos fedés során viszont nem látszanak, ezért kezdetben úgy gondolták, hogy a kísérőcsillag felelős a változásokért. Egy friss kutatás azonban részletes Kepler-adatokkal vizsgálta meg a rendszert.
Kiderültek a rejtett részletek
A csapat összesen 41 jelentős frekvenciát azonosított, beleértve az orbitális és a pulzációs frekvenciákat is. A legtöbb pulzáció a napi 20–35 közötti tartományban fordul elő, hét pedig önálló p-módot jelent. Három csoport ötös szerkezetet alkot, a legerősebb frekvencia azonban különálló. A rendszer keringési periódusa 1,21 nap. Vizsgálataik alapján a rendszer árapály-szinkronizált, azaz a két csillag forgása és keringése összhangban van.
A KIC 5623923 fényessége mintegy 16,5 magnitúdó. A főcsillag effektív hőmérséklete 8348 K, a kísérőé 4753 K, fényességük rendre 22,4 és 2,29 Nap-luminozitás. Az adatok szerint a főcsillag a klasszikus pulzációs instabilitási sávban helyezkedik el, így nagy valószínűséggel a pulzációk is tőle származnak – nem pedig a kísérőcsillagtól, ahogy korábban vélték. A csillagászok szerint a rendszer tömegének és egyéb fizikai paramétereinek pontos meghatározásához további radiális sebességmérésekre lesz szükség.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
