Nyelvi káosz az utakon – A Google Maps nyelvi problémái
Esetünkben ez azt jelenti, hogy az angol nyelvű navigáció kiindulópontnak nem rossz, de ha többnyelvű országban élünk – például Dél-Afrikában, ahol 12 hivatalos nyelv van –, akkor nap mint nap különböző nyelvű utcanevekkel találkozunk. Az egyik városrészben angol, a másikban afrikaans vagy éppen xhosa névvel szembesülünk. Maga az alkalmazás azonban csak egy nyelven tud működni.
Ez elsőre praktikusnak tűnik, de amint az utcanevekbe idegen szavak keverednek, rögtön kibukik a nyelvi modell hiányossága: a weg például afrikaansul utat jelent, mégis úgy ejti ki a rendszer, mint az angol wag szót. Egy szó eltévesztése még megbocsátható, de amikor egy teljesen felismerhetetlen hanghalmazt kapunk, az már komoly gondot jelent. Ráadásul nemcsak a kiejtéssel van baj – néha egyszerűen mást mond a rendszer, mint amit kéne. Egy MR559 jelű főutat például végig Mister 559-nek hívta, amíg le nem kanyarodtam róla, akkor váltott vissza a helyes kiejtésre.
Az ilyen bakik főként városban zavaróak, ahol néha csak egy utcanevet hallva lehet eldönteni, pontosan merre kell kanyarodni. Vidéken, ahol kilométereket megy az ember elágazás nélkül, kevésbé kritikus ez, de egy nyüzsgő városban már veszélyes is lehet a félreértés. Arra lehet következtetni, hogy egy fejlettebb és rugalmasabb nyelvi modell, illetve a testre szabható hangbeállítások sokat javítanának a pontosságon – legalább az autóutak megszólításával felhagyhatna az alkalmazás.
Furcsa irányok – A navigációs utasítások pontatlansága
Nemcsak a nevek kiejtése okoz problémát: gyakran nem derül ki egyértelműen, hogy mikor és merre kell ténylegesen kanyarodni. Gyakori, hogy csak annyi hangzik el: menj a következő balra, miközben egy zsúfolt környéken több lehetséges balra kanyarodási lehetőség is akad. Az sem ritka, hogy a rendszer nem a legközelebbi utcát érti „következő balra” alatt – tapasztalatok szerint ez az esetek közel 30%-ában előfordul.
A helyzetet tovább rontja, hogy a Google Maps hajlamos automatikusan módosítani az útvonalat. Sokszor ugyan figyelmeztet, hogy gyorsabb lehetőséget talált, de ilyenkor a felhasználónak aktívan vissza kell utasítania a váltást – ellenkező esetben a rendszer átállítja az útvonalat, és bár nyerhető pár perc, mégis teljesen más úton érkezünk célba.
Önkényes útvonalváltások – Miért veszélyesek?
A legtöbb probléma onnan ered, hogy az alkalmazás önhatalmúlag dönt az útvonalváltásról, miközben számos oka lehet annak, hogy valaki nem a legrövidebb utat választja. Egyesek szeretnék elkerülni a forgalmas, kamionokkal teli szakaszokat, mások biztonságosabb útvonalakon vezetnének. Ünnepekkor is előfordul, hogy a kevésbé forgalmas és így valószínűleg biztonságosabb utak mellett döntenek a felhasználók.
Az alkalmazás azonban mindenképp a legrövidebb úton akar elvezetni, maximálisan az időnyereségre hajtva – sőt, előfordult, hogy kétes vagy szabálytalan útvonalakat javasolt, csak hogy két percet spóroljon. Az is megesett, hogy visszafordulást, sőt akár szabálytalan U-kanyart javasolt, ahelyett, hogy továbblendült volna a megszokott, logikus úton.
Mindez leginkább azoknak jelent gondot, akik a hangos navigációra hagyatkoznak – sokszor el sem hangzik, hogy útvonalat módosítana a rendszer, csak a végén derül ki, hogy nem jó helyre ért az ember. A bizalom ezzel alaposan megcsappan.
Mi lenne a megoldás?
A leginkább kézenfekvő az lenne, ha nem automatikusan, hanem kérésre váltana gyorsabb útvonalra a Google Maps. Több, finomhangolható beállítás és újratervezési opció kellene, hiszen most minden döntés részben a rendszerre van bízva. Sok felhasználó számára nem az idő, hanem a személyes preferenciák, megszokások vagy épp a biztonság is döntő tényező.
Arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi irányt nézve a Google nem fog igazán nagy energiát ölni ezek fejlesztésébe, helyette egyre több MI-funkciót fog beépíteni, ami helyenként hasznos, máshol csak felesleges sallang. A Gemini-integráció ugyan javíthatna a hangfelismerésen, de könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen csak túlbonyolítottá válik az alkalmazás.
A következő időszakban kevesebbet kell majd utaznom – de a mostani tapasztalatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon maradok a Google Mapsnél. Jogos a kérdés: tényleg megbízhatunk ebben a navigációban?
