Súlyos számítási tévedések
A kutatók a SPARTAN nevű globális részecskemérés-hálózat friss adatait elemezték, különös tekintettel a fejlődő országok légkörének feketeszén-tartalmára. Az eredmények alapján ezekben a térségekben körülbelül 38%-kal több fekete szén van a levegőben, mint ahogy azt az eddigi becslések mutatták. A mérések során a GEOS-Chem nevű nyílt forráskódú légköri modellt alkalmazták, amely egyedülálló módon képes összekapcsolni a globális kibocsátásokat a helyi tényleges szennyezéssel.
Eltérő források, különböző kihívások
A fekete szén mennyiségének pontos mérése bonyolult, mert minden országban más-más anyagokat égetnek el a háztartásokban vagy az iparban: Afrikában és Ázsiában főleg tűzifát, faszenet, mezőgazdasági hulladékot és dízel üzemanyagot. Ezek forrásainak feltérképezése, valamint a kibocsátás mennyiségének becslése rendkívül nehéz, ami végső soron torz számokat eredményez.
Kiemelten problémás térségek
A legsúlyosabb alábecsüléseket olyan városokban azonosították, mint Dakka (Dhaka, Banglades), Addisz-Abeba (Addis Ababa, Etiópia), Ilorin (Nigéria), Mexikóváros (Mexico City), Abu-Dzabi (Abu Dhabi), Bujumbura (Burundi) és Kánpur (Kanpur, India). Ezeken a helyeken az erősen szabályozatlan égetés, a mezőgazdasági hulladék, a dízel üzemanyag és a generátorok adják a légköri fekete szén döntő hányadát.
Kettős veszély: klíma és emberi egészség
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a fekete szén sugárzás útján erőteljesebben gyorsítja a globális felmelegedést, miközben közvetlen egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára. Ezért a pontosabb mérések és a hatékonyabb szennyezéscsökkentési stratégiák nemcsak a klíma, hanem az emberek jóléte szempontjából is kulcsfontosságúak. Az új módszerek lehetőséget teremthetnek arra, hogy egyszerre lépjünk fel a légszennyezés mérsékléséért és a klímakatasztrófa megelőzéséért.
