Kvark-gluon plazma: a világ legextrémebb levese
Az aranymagok szétzúzása során a bennük lévő protonok és neutronok alkotóelemeikre esnek szét, és létrejön a kvark-gluon plazma, amely csupán másodpercek töredékéig létezik. Ilyen, protonok és neutronok nélküli, felfoghatatlanul forró és sűrű anyag tölthette ki az univerzumot néhány pillanattal az ősrobbanás után. Ekkor csak a kvarkok és a gluonok alkották a mindenséget – ezek az anyag legmélyebb szintű, láthatatlan építőkövei.
A világegyetem legforróbb hőmérséklete
A mérések során az ütközések által születő fotonokat vizsgálták, amelyek elektron–pozitron párokká bomlottak. A fotonok energiájából sikerült meghatározni a plazma hőmérsékletét: 3,3 billió Celsius-fok (5,94 billió Fahrenheit-fok), vagyis nagyjából 220 000-szer forróbb, mint a Nap magja.
Új fejezet az anyag fázisdiagramján
A kvark-gluon plazma és az atomokat alkotó részecskék között hasonló fázisátmenet figyelhető meg, mint például a jég, a víz vagy a vízgőz között. A kutatók most abban reménykednek, hogy ezzel a méréssel sikerül feltérképezni az anyag legmélyebb szerkezetének fázisdiagramját, és bepillantást nyerhetünk az univerzum születésének pillanataiba.
Búcsú a STAR-detektortól, de jön az új korszak
A STAR-detektor és a RHIC gyorsító az utolsó működési szakaszához érkezett; néhány hónapon belül leállnak, hogy helyüket egy még nagyobb és korszerűbb berendezés, az elektron–ion ütköztető (Electron-Ion Collider) vegye át a 2030-as évek elejétől. Addig azonban a kutatók tovább elemzik az utolsó ütközésekből származó adatokat, hogy a világegyetem forró születésének körülményeit még pontosabban megértsék.
