
Gyors szilárdulás, száraz kezdet
A Svájci Berni Egyetem kutatói szerint a Naprendszer kialakulásakor, körülbelül 4,57 milliárd évvel ezelőtt, hárommillió év alatt véglegessé vált a Föld elődjének, az úgynevezett proto-Földnek a kémiai szerkezete. Az ős-Föld szinte teljesen nélkülözte az élőlényekhez szükséges elemeket, például a vizet és a szenet. Míg a Naprendszert alkotó gáz-porfelhő bővelkedett illékony (volatilis) anyagokban, mint a hidrogén, a szén és a kén, ezek a magas hőmérséklet miatt a belső Naprendszerben – ahol ma a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars és az aszteroidaöv található – nagyrészt nem tudtak kicsapódni, így nem épültek be a kőzetbolygókba. Ettől függetlenül a Naptól távolabbi, hűvösebb régiókban keletkezett objektumok már hozzájutottak ezekhez az összetevőkhöz.
Mikrolabor: időmérés ősi ásványokkal
A kutatók meteoritokból és földi kőzetekből származó izotóp- és elemösszetételi adatok révén rekonstruálták a Föld kialakulásának folyamatát. A kulcsot a mangán-53 radioaktív izotópja jelentette, amely körülbelül 3,8 millió év felezési idővel bomlik króm-53-ra. Ezzel a módszerrel milliárd éves anyagok korát is kevesebb mint egymillió éves pontossággal tudták meghatározni, így megállapították, hogy a proto-Föld már hárommillió év alatt felvette végleges kémiai mintázatát – életet azonban akkor még biztosan nem hordozhatott.
Theia: a víz és az élet kulcsa
Az új kutatási eredmények alapján valószínű, hogy egy későbbi, feltehetően a Naptól távolabb keletkezett – ezért vízben és egyéb illékony anyagokban gazdag – Theia nevű bolygótest ütközött a proto-Földdel. Ez a kozmikus ütközés hozta bolygónkra a vizet és a szerves anyagokat, ezzel teremtve meg az élet lehetőségét. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Föld nem folyamatos, fokozatos fejlődés révén vált élhetővé, hanem egy szinte véletlenszerű égi esemény hatására.
Lakhatóság: egyedi csillagközi szerencse
Összefoglalva: az élet barátságos feltételei nem maguktól értetődőek az univerzumban. Az, hogy ma a Földön folyékony víz és stabil légkör van, nagyrészt egy szó szerint az égből pottyant kozmikus szerencsének köszönhető. Ez a felfedezés rámutat: a lakhatóság és az élet lehetősége a legtöbb bolygón egyáltalán nem garantált. A következő nagy lépés a Föld és Theia ütközésének pontosabb feltárása lehet – ehhez azonban még sok új modellt és részletesebb elemzést kell kidolgozni, hogy megértsük, miért éppen itt és miért éppen így jött létre az élet.