Gyenge hazai fogyasztás és lakossági megtakarítások
Fontos megjegyezni, hogy a lakossági vásárlási kedv továbbra is visszafogott: a kiskereskedelmi forgalom decemberben alig emelkedett, ami 2022 vége óta nem látott mélypontot jelent. A szolgáltatási szektor ugyan bővül, de a háztartások fogyasztása a gazdaságon belüli arányában továbbra is elmarad a nemzetközi átlagtól, miközben a megtakarítási hajlandóság magas. A lakáspiaci válság hatása, valamint a munkahely- és jövedelembiztonság miatti aggodalom miatt a fogyasztók inkább félretesznek, mint költekeznek. Összességében elmondható, hogy a rövid távú fogyasztásösztönző intézkedések nem tudják alapvetően megváltoztatni ezt a magatartást.
Korlátos állami költekezés és megtorpanó beruházások
Az állami költekezés sem segíthet érdemben a gazdaság stabilizálásában, mivel az önkormányzatokat magas adósság terheli, és a földeladásból származó bevételek is csökkennek. 2024-ben ugyan Kína nemzeti megtakarítási rátája minden korábbinál magasabb volt, de a fogyasztás GDP-n belüli aránya így is mintegy 20 százalékponttal elmaradt a világátlagtól.
Ami a beruházásokat illeti, az ingatlanpiaci befektetések 2025-ben közel 17 százalékkal zuhantak, ami rámutat arra, hogy égetően szükség van a tőke átirányítására termelékenyebb ágazatokba, például a gyártásba, a szolgáltatásokba és a technológiai szektorba.
Zsugorodó népesség, növekvő kihívások
Kína népessége immár negyedik éve zsugorodik, a születésszám soha nem látott mélységbe zuhant. Mindez újabb terheket ró a gazdaságra, hiszen egyre kevesebb dolgozónak kell fenntartania a növekedést és az életszínvonalat. Fontos megjegyezni, hogy önmagában nem a népességfogyás aggasztó, hanem az, miként lehet a termelékenység növelésével ellensúlyozni a munkaerő zsugorodását.
Az innováció, a technológiai fejlődés és a munkaerő képzettségi szintjének emelése most fontosabb, mint valaha. A csúcstechnológiás szolgáltatások és az értéknövelt ipar már most gyorsabban növekednek az átlagnál.
Kivezető út: tudásalapú növekedés
Összességében elmondható, hogy a jövő Kína számára abban rejlik, milyen hatékonyan tudja a belföldi megtakarításokat nagy hozamú, tudásalapú beruházásokba csatornázni. Az exportalapú növekedési modell egyre kevésbé fenntartható, miközben a fiskális mozgástér is szűkül. A demográfiai trendek megfordítása helyett a hangsúlynak a produktív, tőke- és tudásintenzív gazdasági szerkezetváltás gyorsításán kell lennie.
