
Váratlanul gazdag sírok
A viking korból (Kr. u. 793–1066) ritkán kerülnek elő temetkezések, és a legtöbb esetben alig vagy egyáltalán nem találni mellékleteket a sírokban. Ehhez képest a lisbjergi sírlelet tele van drága tárgyakkal, ami arra utal, hogy az itt eltemetettek gazdag, magas rangú emberek lehettek. A közelben egykor egy vezéri gazdaság is állt, amelyet szintén feltártak, így a kutatók szerint a sírok a vezér családjához tartozhattak. A társadalmi ranglétrán a király alatt helyezkedhettek el, de így is jelentős politikai, vallási és gazdasági hatalommal bírtak a régióban.
Kiemelkedő női sír
A leglátványosabb sír egy nőé volt, akinek koporsója fényűző vasalással, szegecsekkel és különleges zárral készült. Röntgenvizsgálatok segítségével kiderült, hogy a láda ékszereket, tűt és elegáns ollót is rejtett. Más sírokból is előkerültek dísztárgyak, valamint csontok és fogak. A kronológiai vizsgálatok alapján a leletek a 900-as évek végéről származnak, és nagyjából 30 sírt tártak fel, ezek eltérő méretűek és pazarul díszítettek – ez valószínűsíti, hogy a család néhány tagján kívül szolgák (vagy rabszolgák) is itt nyugodtak.
Elemzés és bemutató
Előzetes kutatások szerint a területen már a római kor előtti vaskorban is éltek emberek, de a viking temetőt a szakemberek nem várták. Most, az ásatás végéhez közeledve, a megtalált tárgyakat és maradványokat a múzeum Természettudományi és Restaurációs részlege vizsgálja tovább. A maradványokat, a faanyagot és a talajmintákat is alaposabb elemzésnek vetik alá, hátha újabb titkokat derítenek fel a viking elit életéről. A leletek idén nyáron a Moesgaard Múzeumban lesznek megtekinthetők.