A szuperbaktériumok járványa már a vízben is terjed
Elképzelhető, hogy a halálesetek számának emelkedésében kulcsszerepe van az antibiotikumokkal szemben ellenálló fertőzéseknek, amelyek az egész világot érintik. Az Egyesült Királyságban hetente közel 400 hasonló fertőzéses esetet jelentettek, és csak idén 2 379 ember vesztette életét ezek miatt. Az Egészségügyi Világszervezet már régóta egyértelművé tette: az antimikrobiális rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi veszélye, amit nem lehet félvállról venni.
A Lough Neagh-ből vett vízmintákban olyan gének jelentek meg, amelyek a penicillinnel, a karbapenemekkel, a kinolonokkal, a makrolidokkal, az aminoglikozidokkal, valamint a cefalosporinokkal szemben is rezisztensek, amelyeket tüdőgyulladás és más súlyos betegségek kezelésére használnak. Volt olyan gén is, amely az állattenyésztésben, különösen a szarvasmarháknál elterjedten alkalmazott tetraciklinre nézve jelent veszélyt.
A veszély utolsó védvonala: az ivóvíz
A karbapenemeket az utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok közé sorolják, vagyis csak akkor adják, ha minden más már csődöt mondott. Ha egy kórokozó ezeknek is ellenáll, valószínűleg minden más gyógyszerrel szemben is ellenálló. A kijelölt fürdőhelyen vett minták is szennyezettek voltak – egy átlagos úszás során lenyelt víz könnyedén elegendő mennyiségű génhez juttathat bárkit, de hogy ez milyen következményekkel jár az emberi bélflórára, vagy mennyiben fokozza a megbetegedés kockázatát, azt ma még nem tudni.
A szennyvíz és az állattartásból származó hígtrágya együtt olyan biológiai koktélt alkot, amelyben kórokozók, gyógyszermaradványok és rezisztens baktériumok találkozhatnak és szaporodhatnak – majd onnan a természetes vizekbe kerülve terjedhetnek tovább.
Toxikus algavirágzás, szennyvíz és politika
A Lough Neagh már amúgy is számos környezeti problémával sújtott terület: rendszeresek a mérgező algavirágzások, amelyek elpusztítják a vízi élővilágot, és tovább fokozzák az antibiotikum-rezisztencia terjedését. Minden évben több mint 20 millió tonna kezeletlen szennyvizet engednek Észak-Írország vizeibe, ebből jelentős mennyiség (több mint 700 ki- és beömlőn keresztül) közvetlenül vagy közvetetten a tóba jut.
Az iparban dolgozó szakemberek szerint még ezeknél is több szennyvíz kerül be a rendszerbe, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Így mind a lakosság, mind a természet komoly kockázatnak van kitéve: a lakosság jelentős része egy baktériumokkal és antibiotikum-rezisztens génekkel teleszórt tó vizét issza. Ráadásul még a tisztított szennyvíz is hordoz kockázatot, mivel a jelenlegi tisztítási technológiák nem tudnak minden rezisztens gént eltüntetni.
A mezőgazdaság sem segít
A helyzetet tovább súlyosbítja az intenzív állattenyésztés. 2013 óta Észak-Írországban közel 230 ezerrel nőtt a sertések száma, és 6,3 millióval a baromfiké, jelenleg pedig már 1,6 millió szarvasmarhát és 1,8 millió juhot tartanak az országban. A szakértők szerint a legelő állatok valóságos patogén reaktorok lehetnek – különösen, ha vizeletük és ürülékük közvetlenül a patakokba, folyókba kerül, ahonnan minden a tóba kerül. Egy közelmúltbeli vizsgálatban minden marhatrágya-mintában kimutatták az E. coli jelenlétét.
Hatósági bénultság, politikai érdekek
A rendszerszintű problémákat tovább fokozza, hogy Észak-Írországban nincs kellően független környezetvédelmi felügyelet. A környezetvédők szerint az illetékes szervezet gyenge, az alkalmazottak féltik az állásukat, és a politikai akarat sem adott ahhoz, hogy az érintett vízcégeket vagy a mezőgazdaságot felelősségre vonják. A pártközi feszültségek miatt a régóta húzódó környezeti reformokat folyamatosan blokkolják.
Egy világméretű válság tükröződik a Lough Neagh-ben
Az antibiotikumok emberi és állati túlzott használata végső soron a rezisztencia rohamos növekedéséhez vezetett. Az Egyesült Királyságban bár 2019 és 2024 között kismértékben visszaesett az egészségügyi ellátásban beadott antibiotikumok száma, a magánrecepteknél megduplázódás történt, így 10,7 százalékkal nőtt a teljes használat. Észak-Írország vezeti az antimikrobiális szerek felírási listáját az országban.
Hamarosan az EU előírásai szerint minden tagállamnak kötelező lesz figyelemmel kísérni az antimikrobiális rezisztencia terjedését a szennyvízben – elképzelhető, hogy aki ebben lemarad, annak lakói és természetes vizei is nagyobb veszélyben lesznek. A szakértők szerint jelenleg túlságosan keveset tudunk arról, hogy az élővizek milyen szerepet játszanak a rezisztensebb kórokozók globális elterjedésében.
A történet tanulsága egyértelmű: ha nem lépünk gyorsan, a WHO szerint akár 39 millió ember életét is követelhetik a gyógyszernek ellenálló fertőzések 2050-re, és évi 120 ezermilliárd forintnyi gazdasági veszteséget is okozhatnak világszerte.
