Újítások az oxigénakadály leküzdésére
Amint a baktérium a daganat közepe felől terjeszkedni kezd a széle felé, kisebb mennyiségű oxigénnel is találkozik, ami gyorsan elpusztítja. A kutatók ezt úgy oldották meg, hogy beültettek egy, oxigénhez jobban alkalmazkodó rokon baktériumtól származó gént is a mikroorganizmusba. Ennek köszönhetően a módosított baktérium tovább élhet a daganat peremén is.
Az időzítés itt kulcsszerepet játszik. Ha a baktérium túl korán aktiválja ezt az oxigéntűrő tulajdonságát, az egész szervezetben elszaporodhat, ami veszélyes volna. Az irányításhoz egy úgynevezett quorum sensingnek nevezett rendszert alkalmaztak, amely a bakteriális kommunikáció alapján akkor kapcsolja be az oxigénálló gént, amikor már elegendő baktérium gyűlt össze a daganatban.
Szinergia és következő lépések
Korábbi kísérletekben már sikerült a Clostridium sporogenest genetikai módosítással oxigénállóbbá tenni. Az új vizsgálatokban további bizonyítékokat szereztek: speciális fluoreszkáló fehérje termelésére programozták a baktériumokat, így jól követhetővé vált, mikor aktiválódnak az egyes funkciók.
A kutatók a következő körben már egyetlen baktériumba szeretnék egyesíteni az összes kulcsgént, és ezt a fejlesztést is előkészítik a preklinikai tesztekre.
Összefogás a rákkutatás szolgálatában
A projektet Bahram Zargar doktorandusz indította, aki Dr. Brian Ingalls és Dr. Pu Chen irányításával dolgozott a Waterloo Egyetemen. A mostani együttműködésben matematikusok, vegyészmérnökök és élettudósok vesznek részt, hogy a tudományos fejlesztésekből gyakorlati megoldások születhessenek. A társintézmények között megtalálható a torontói Center for Research on Environmental Microbiology, valamint Dr. Sara Sadr, aki kulcsszerepet játszott a kutatás előmozdításában.
Elképzelhető, hogy ez a radikálisan új megközelítés a jövő rákterápiáinak fontos alapjává válik – és a végkimenetel mindenkit meglephet.
