Mi az a PFAS, és miért baj?
A mintegy 15 000 PFAS-vegyületet főként víz-, olaj- és szennyeződéstaszító termékek gyártásánál használják. Ezek összefüggésbe hozhatók rákkal, születési rendellenességekkel, gyenge immunrendszerrel, magas koleszterinszinttel és vesebetegséggel is. Az USA Környezetvédelmi Hivatala szerint a két leggyakoribb típus – a PFOA és a PFOS – esetén nincs biztonságos szint az ivóvízben. A felezési idejük az emberi vérben 2–5 év, vagyis ennyi idő alatt csökken a szintjük a felére, teljes kiürülésük pedig akár évtizedekig is eltarthat.
A jó baktériumok új szerepben
Korábban kimutatták, hogy a bélbaktériumok csökkentik például a mikroműanyagok káros hatásait, de most először bizonyosodott be, hogy PFAS-vegyületeket is képesek eltávolítani a szervezetből. A vizsgált mikrobák főként a hosszabb láncú, tartósabb és veszélyesebb PFAS-okat célozták meg, amelyeket a szervezetünk nehezebben tud kiüríteni. A felfedezés új reményt ad a testünkben lerakódó mérgező anyagok elleni harcban.
