
Csillagközi eredet, rekordsebesség
A 3I/ATLAS (korábbi nevén A11pl3Z) július 1-jén bukkant fel az ATLAS nevű korai becsapódásfigyelő rendszer adatai között. A kutatókat már az első pillanatban lenyűgözte a rendhagyó, lapos pálya és az elképesztő, több mint 210 000 km/h-s sebesség. Már a felfedezést követő 24 órán belül igazolták, hogy valóban csillagközi eredetű. Július 3-án egy több mint 40 fős csillagászcsoport közzétett egy előzetes tanulmányt is róla.
Az adatok alapján a 3I/ATLAS egy nagy méretű üstökös, amelyet jég, por és gázfelhő ölel körül; ennek átmérője akár 24 km is lehet. Korábban csupán a szivar alakú 1I/’Oumuamua (magyar megfelelője: ‘Oumuamua) és a 2I/Borisov üstökös-szerű test volt ismert, így az új jövevény minden eddiginél izgalmasabb célpont.
Korlátozott ideig látható
Az üstökös jelenleg mintegy 4,5-szer messzebb van a Naptól, mint a Föld. Október 30-án éri el legközelebbi pontját a Naphoz (perihélium), onnan viszont végleg távozik a Naprendszerből, így megfigyelése egyre nehezebbé válik. Ráadásul szeptember végétől december elejéig egyáltalán nem lesz látható, mivel a Nap túlsó oldalán halad el hozzánk képest.
Ezért a tudósok most minden elérhető távcsövet hadrendbe állítanak, főleg a déli féltekén, ahol az üstökös egyre jobban látszik majd az égbolton. A kutatók nagy reményeket fűznek a hamarosan induló Vera C. Rubin Obszervatóriumhoz Chilében, a világ legnagyobb optikai távcsövéhez, amely várhatóan képes lesz a halvány objektumokat is megörökíteni, köztük a 3I/ATLAS-t is.
Technológiai és kutatási előny
A James Webb űrteleszkóp (JWST) és a Hubble űrteleszkóp is bevethető, mivel ezek többféle hullámhosszon képesek vizsgálni a kémiai összetételt, így segíthetnek feltárni az üstökös anyagait. Felmerült az ötlet is, hogy a NASA Mars-járói lefotózzák az üstököst, amikor az néhány héttel a perihélium előtt közel halad el a vörös bolygó mellett – hasonló akciókra már volt példa más üstökösöknél.
Bár néhányan szerint egy űrszonda indítása is szóba jöhetne, a legtöbb szakértő úgy véli, erre már nincs reális esély, hiszen a csillagközi utazó rendkívül gyorsan távolodik.
Kitekintés más csillagrendszerekre
A 3I/ATLAS vizsgálata páratlan lehetőséget kínál, hogy információkat szerezzünk idegen csillagrendszerek, exobolygók keletkezéséről. Ezek a csillagközi objektumok feltehetően éppen ilyen rendszerekből kilökődött maradványok, így tanulmányozásuk dobogós helyre emeli a tudományos prioritásokat.
A kutatók igyekeznek meghatározni az üstökös eredetét is – ehhez többek között azt vizsgálják majd, mennyi jég és egyéb illékony anyag párolog el, amikor a perihéliumhoz ér. Talán még az életkorát is meg tudják állapítani, bár nagyon valószínűtlen, hogy sikerülne konkrét csillagrendszerhez kötni az űrvándort.