Az igazi tévé gurul, vagy csak átverés?

Az igazi tévé gurul, vagy csak átverés?
Az elmúlt években az LG egy meglepő eszközzel indított el egy trendet: a StanbyME egy 27 colos, körülbelül 370 000 forintos, gurulós tablet, amelyen az LG okostévé rendszere, a webOS fut – viszont tévétuner például nincs benne. Sajtóközleményük szerint egy vezeték nélküli, hordozható tévéképernyőt kapunk, beépített akkumulátorral, ideális sorozatnézéshez, videóhívásokhoz, online előadások követéséhez – igény szerint bármelyik szobában. Mostanra több hasonló eszköz is megjelent a piacon – főleg kevésbé ismert gyártóktól, Androiddal és nem webOS-szel. Egy ilyen rivális, a KTC MegPad A32Q7 Pro néhány hétig nálam is vendégeskedett otthon, így első kézből tesztelhettem, mennyit ér valójában egy ilyen „guruló tablet”.

KTC MegPad A32Q7 Pro – adatok és első élmények

A KTC MegPad A32Q7 Pro egy 32 colos (81 cm), 3840×2160 felbontású VA panel, 60 Hz-es képfrissítéssel. A fényereje 220 nit, a kontrasztarány 3000:1, a DCI-P3 színskála 90%-át fedi le. Tömege azonban brutális: 18,3 kg, tehát a mozgatásához valóban szükség van az öt darab, 360 fokban forgó kerékre – ezek azonban nem zárhatóak, így a padlószegélyen vagy szőnyegen átgurítani nem is olyan könnyű.

A hardver kifejezetten barátságos: Android 13 fut rajta, van 128 GB belső tárhely, két USB-A és egy HDMI port. A HDMI a nagy trükk: így monitorként is használható, nem csak streamelésre. Elsősorban azonban okoseszközként szánják: a gyártó kifejezetten tévépótlóként és gurulós streaming-központként hirdeti.

Ágyban, földön, bármikor – de mennyire praktikus?

A MegPad legnagyobb előnye, hogy a tévéélményt bárhová elviheted. Nagyobb képernyőn nézhetsz sorozatot az ágyban, kényelmesen, távolabbról, mint egy szokásos tableten vagy laptopon. Ha nem akarsz állandó tévét a hálóba, tökéletes kompromisszum: csak begurítod, amikor szükség van rá.

Ideális olyan háztartásban is, ahol ritkán vagy nagyon eltérő igényekkel nézik a tévét. Nálam például, mikor a nappali 140 cm-es tévéje éppen foglalt volt játékhoz, simán leültem mellé, és streamingeltem magamnak a MegPad-en, anélkül, hogy félig kényelmetlenül kellett volna valamin a térdemen vagy az ölemben nézni.

A mobilitásnak azonban ára van: húsz kilóval nem olyan elegáns a mozgatás, főleg úgy, hogy a kerekek nem rögzíthetők. Ami viszont zseniális: a kijelző teljesen forgatható, így akár álló helyzetben is használható, vagy például jóga-videóhoz bármilyen szögből tökéletesen beállítható. Nagy, kirakós feladathoz vagy kollázskészítéshez is ideális lett.

Mire NEM jó egy ekkora Android tablet?

Az első fontos dolog: sem a MegPad, sem más hasonló társai nem igazi tévék! Digitális tuner sehol, csak online tartalmakat lehet rajtuk streamelni. Ez ma már kevésbé gond (ki néz még antennás tévéadást?), de fontos különbség.

Mivel Android 13 fut rajta, nincs kötelező márka- vagy partnerdíj, mint például Android TV-n vagy webOS-en. Előnye: nincs beépített reklám, mint az Android TV felületén, és Google TV-n sincs automatikus tartalomfelismerés (ACR). A gyártó szerint a MegPad nem gyűjt ilyen adatokat.

A hagyományos okostévéken kihagyott alkalmazások, mint a Google Táblázatok, a Word, a Reddit vagy akár a Signal chat, Android tableten gond nélkül telepíthetők. Fájlokat tárolni, szerkeszteni is egyszerűbb. Viszont nincsenek integrált tévécsatornák, vagy kizárólag élő adásra szánt opciók, így ne keressük a „klasszikus” lineáris tévézést.

Hagyományos távirányító sincs: Bluetooth egér jár hozzá, de legtöbbször a méret miatt a touchscreen marad, ami ekkora kijelzőn kissé kényelmetlen lehet – főleg, ha nincs kéznél a kijelző.


Az új hordozható tévé?

A hagyományos, apró, hordozható tévék eltűntek, helyettük most gurulós tabletek próbálják betölteni ezt az űrt. OLED vagy más csúcskijelzőt ne várjon senki: a gyártás, logisztika ezt jelenleg nem teszi lehetővé, legfeljebb 80 cm-es LCD-k kerülhetnek bele.

Az új hibrid gépekre a „gurulós tévé”, „mobil tévé”, „álló tévé” szlogeneket ragasztják, de a valóságban mindegyik csak egy vaskos, nagyon-nagyon nagy tablet. Akik tanulnának, közös szobában szórakoznának, dolgoznának rajta, szintén megtalálják a számításaikat.

A gyártók szerint ezek a készülékek valójában sehová sem sorolhatók be igazán: nem tévé, nem tablet, nem monitor – egyszerre mindegyik, de igazából egyik sem teljes mértékben.

Android – céges engedéllyel gördül tovább

Az egész trend hátterében a Google 2022-es Enterprise Devices Licensing Agreement (EDLA) nevű programja áll. Ezzel a nagy gyártók hivatalosan, adatvédelmi szempontból is rendben telepíthetik a Google Mobil Szolgáltatásokat (GMS) az ilyen eszközökre. Így lehet legálisan YouTube, Gmail, Play Áruház ezeken a tableteken is.

Leggyakrabban iskolák, intézmények és üzleti felhasználás számára készülnek ilyen EDLA-s eszközök – de a márkák a magánfelhasználóknak is próbálják eladni őket okos tévéként. A Google természetesen örül: minden új, nem mobil Android eszköz több adatot és több ügyfelet hoz nekik.

Kinek éri meg?

Az új gurulós, hibrid tabletek szórakozásra, munkára, videóhívásra vagy kis helyiségbe egészen új dimenziót nyithatnak. Praktikus, ha olyan szobába szeretnél nagy kijelzőt, amit nem akarsz tartósan egy fix tévével elcsúfítani. Különösen jó lehet betegápolásnál, időseknél, vagy ha valaki (akár átmenetileg) mozgásképtelenné válik.

A tendencia egyértelmű: a tévé, tablet, monitor és okoseszköz műfajok összemosódnak, a gyártók pedig mindenből szeretnének egy kicsit – főleg, ha ezzel tőlünk is több adatot nyerhetnek. Ha valakinek tetszik az ötlet, hogy egy éppen kéznél lévő, vezeték nélküli kijelzőt magával guríthat, márka szerint sokféle modellt választhat – akár LG-től, vagy olcsóbban noname gyártótól.

Annyi bizonyos: három évvel a StanbyME megjelenése után egyre több márka próbálja magáévá tenni a „gördülő tévé” stílust – és ezzel egy igazi réteghóbortot csinálnak a mozgatható kijelzőkből.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján



Legfrissebb posztok