Az MI tényleg képes fénysebességgel gondolkodni?

A mesterséges intelligencia fejlődése régóta küzd egy alapvető akadállyal: a számítási sebesség és az energiafogyasztás együttes korlátaival. A háttérben egészen más zajlott, mint amit a színes marketinganyagaink sugalltak — eddig minden áttörő MI-modell több ezer, extrém drága grafikus processzort (GPU-t) igényelt, amelyek együttműködése energiazabáló óriássá terebélyesedett. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. Noha az optikai (fényalapú) számítástechnika sokkal gyorsabb és hatékonyabb lehet, a legtöbb ilyen rendszer nem működött párhuzamosan, csak egymás után futtatható műveletekre volt képes. Emiatt a fejlesztők eddig a GPU-k mellett maradtak.

Új fényalapú áttörés

Most finn és kínai kutatók olyan alapvető hardverarchitektúrát alkottak, amely a korábbi optikai rendszerek fő szűk keresztmetszetét teljesen kiiktatja. Az új eljárás, amelynek neve Parallel Optical Matrix-Matrix Multiplication (POMMM), a hagyományos, több lépésben történő adatfeldolgozás helyett egyetlen fényimpulzussal, párhuzamosan tud bonyolult számításokat végezni. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos elektronikus megoldásokat túl is szárnyalhatja az MI-modellek futtatásában, miközben drasztikusan csökkenti az energiaigényt.

Eddig például a nagyméretű nyelvi modellek (LLM-ek) tanítása során az adatok súlyozott rendszerekbe, úgynevezett tenzorokba rendeződnek, amelyek rendkívül számításigényesek. Noha a fényalapú rendszerek egyébként villámgyorsak, ezek a rendszerek a méretezés hatékonysági korlátaival küzdöttek, hiszen ritkán lehetett őket párhuzamosítani. Ezért is inkább több ezer GPU-t használtak olyan cégek, mint az OpenAI, a Google vagy az Anthropic.

A technológia működése és távlatok

Az áttörés abban rejlik, hogy a kutatók sikeresen kódoltak digitális adatot a fényhullámok amplitúdójába és fázisába, vagyis a fénysugár maga hordozza a matematikai műveletekhez (például mátrix- vagy tenzorszorzáshoz) szükséges információt. Ezek a számítások gyakorlatilag energiamentesen, passzívan történnek, amíg a fény átmegy a rendszeren — nincs szükség extra vezérlésre vagy kapcsolásra. Ez a technológia bármilyen optikai platformon alkalmazható, a későbbiekben pedig már fotonikai chipeken is megjelenhet — mondta Zhipei Sun, a kutatás vezetője.

Zhang, a csapat másik tagja szerint az eljárás 3–5 éven belül integrálható lesz a legnagyobb MI-platformokba, és új nemzedéket teremthet az általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztésében. Bár a tanulmány konkrétan nem nevezi meg az AGI-t, a szakértők szerint az ilyen típusú hardverek nélkül elképzelhetetlen lenne az emberi szintű intelligencia elérése. Noha egyesek vitatják, hogy a puszta skálázás elvezethet-e az AGI-hoz, a POMMM technológiával most lekerülhet a fék az MI hardveres forradalmáról.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján