Kedvezményes tarifák, korlátokkal
A friss megállapodás értelmében az első évi 100 000, az Egyesült Államokba érkező brit gyártmányú járműre egységesen 10%-os importvámot vetnek ki. Az ezen felüli járművekre ez a vám már 25%-ra emelkedik. Így a brit autókat terhelő vámok lényegesen alacsonyabbak lettek, mint más országok esetében, ahol akár 50%-os vámot is kiszabnak. Az autóipar képviselői szerint ezek a változások életmentőek lehetnek a brit gyártók számára, mivel a korábbi szigorú amerikai vámok sok vállalatot a csőd szélére sodortak.
Acélügy: felemás siker
A megállapodás kedvezményezettje még a brit repülőgépipar is, amely szintén mentesül a jelentős amerikai importvámok alól. Ugyanakkor a brit fémiparban még sok a kérdőjel – acél és alumínium esetében egyelőre nem sikerült elérni a vámtarifák eltörlését. Bár jelenleg is alacsonyabb, nagyjából 10%-os vám sújtja a brit acélt az amerikai piacon – szemben a partnereknél alkalmazott 50%-kal –, a két ország kormánya folyamatosan dolgozik a további enyhítésen.
Az egyeztetéseket nehezíti egy sajátos amerikai szabály, a melt and pour reguláció. Ennek lényege, hogy csak az számít brit acélnak, amelyet ténylegesen Nagy-Britanniában olvasztanak és öntenek. Ez problémát okoz például a Tata Steel walesi gyárában, amely félkész termékeket Indiából vagy Hollandiából is felhasznál. Emiatt az ilyen acél jelenleg nem részesül kedvezményes elbánásban, és a cégek csak különalkuk, illetve szélesebb iparági egyezmények révén remélhetnek könnyítést.
Gazdasági jelentőség
Mindeközben Keir Starmer brit miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte az új megállapodást: szerinte az alku segít a kulcsfontosságú brit iparágaknak fennmaradni és munkahelyeket megőrizni. Az USA jelenleg többet exportál Nagy-Britanniába, mint amennyit importál onnan, így az együttműködés mindkét fél számára fontos. Az amerikai acélárak továbbra is magasan vannak a vámháború óta, míg az ázsiai és európai acélipar a túlkínálat miatt szenved; a brit gyártók számára ezért a vámtarifák mérséklése most kulcskérdés.
