
Fehér törpe, avagy az univerzum vasgyára
Ez a szupernóva-típus, az Ia, nemcsak a kozmosz vasforrása, hanem a világegyetem tágulásának méréséhez is nélkülözhetetlen „standard gyertya”. A fehér törpe szerepe azért lényeges, mert eddig azt gondolták, hogy mindig egy szomszédos csillagtól elszívott anyag hatására, egy bizonyos tömeg, a Chandrasekhar-határ (1,38 naptömeg) elérésekor történik a robbanás. Ám ez az új bizonyíték rávilágít, hogy már a határ elérése előtt is bekövetkezhet a pusztulás.
A dupla detonáció látványos jele
A kutatók a chilei Európai Déli Obszervatórium 8,2 méteres távcsövét és annak Multi Unit Spectroscopic Explorer (többelemű spektroszkóp, MUSE) műszerét használták, hogy részletesen feltérképezzék a szupernóva-maradványokat. Két különálló kalciumgyűrűt találtak, amelyek szinte kiáltják: a fehér törpe először az elrabolt héliumot robbantotta be, majd a keletkezett lökéshullám berobbantotta az egész magot.
Standard gyertya, univerzumrejtély
Mindez új fényt vet a Hubble-állandó körül kialakult vitára is, mivel az Ia típusú szupernóvákat alapvetően azonos fényességűnek gondolták. Az új, kézzelfogható bizonyíték nemcsak a szupernóva-robbanások rejtélyét segít megfejteni, hanem lenyűgöző látványt is nyújt arról, milyen vadul táguló univerzumban élünk – és hogyan keletkezik a vas.