Az eddigi legtávolabbi mini-halo bolygóközi vihara

Rejtélyes keletkezés

A mini-halo-k halvány, töltött részecskékből álló képződmények, amelyek rádió- és röntgensugárzást bocsátanak ki a galaxisok közötti térben. Bár már észleltek ilyeneket a közelünkben lévő galaxishalmazoknál, ilyen régi és távoli példány még sosem került elő. A kutatók szerint két fő elmélet magyarázza a létezésüket. Az egyik szerint a hatalmas galaxisok közepén található fekete lyukak lökik ki az energiadús részecskéket, ám nem világos, hogyan kerülnek ezek a mini-halo-ba anélkül, hogy jelentős energiaveszteséget szenvednének. A másik elmélet szerint a halmaz plazmájában ütköző részecskék sokszor a fénysebességhez közeli sebességgel csapódnak össze, és ezek a törmelékek látszanak a Földről.

Kulcsszerep a csillagok születésében

A mini-halo fényének ősisége átírja a galaxisok kialakulásáról alkotott elképzeléseket: ezek a töltött részecskék már milliárd évekkel korábban is körülvették a galaxisokat. Most a tudósok keletkezésüket vizsgálják, hogy kiderítsék, fekete lyukak, részecskeütközések vagy valami más áll-e a háttérben. Ezek a részecskék más asztrofizikai folyamatokat is befolyásolnak, például a csillagok keletkezését, hiszen képesek módosítani a galaxisok gázában lévő energia- és nyomásviszonyokat, sőt akár a mágneses mezőkkel is kölcsönhatásba léphetnek.

Új távcsövekkel az ismeretlenbe

Az olyan új rádiótávcsövek, mint a Square Kilometre Array (Négyzetkilométeres Hálózat), lehetővé teszik, hogy még halványabb jeleket is felfedezzünk, és jobban megismerhessük a mini-halo-k rejtélyes világát. Csak most kezdjük érteni, mennyi energia zúgott az ősi univerzumban.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján