Óriási költségvetési kaszálás jöhet
A NASA vezetése az Elnöki Költségvetési Hivatal (Office of Management and Budget, OMB) megbízásából jár el. A háttérben egy óriási megszorítás körvonalazódik: a Trump-kormány 2026-ra 24,8 milliárd dollárról 18,8 milliárd dollárra, vagyis közel 24 százalékkal csökkentené az űrügynökség költségvetését – ez mai árfolyamon nem kevesebb, mint 6,5 billió (!) forintos vágás. Ennél is drasztikusabb a tudományos küldetések helyzete: a Tudományos Küldetések Igazgatósága (Science Mission Directorate) közel felétől, azaz 50 százalékos forráscsökkenéstől retteghet.
A NASA jelenleg 124 tudományos missziót futtat fejlesztés alatt, alap- vagy meghosszabbított üzemidőben. A megszorítási tervek alapján ezek közül 41-et teljesen lezárnának, 17-et pedig rövidesen megfosztanának minden forrástól. Ez azt jelenti, hogy a NASA jelenlegi tudományos küldetéseinek közel fele véget érne, további tucatnyi projekt pedig 20–40 százalékos költségcsökkentést szenvedne el.
Nagyszabású áldozatok és veszélybe sodródó kutatások
A tervek néhány kiemelt program végét is jelenthetnék: leállna a NASA egyetlen Jupiter-küldetése (Juno), elkaszálnák egy, a Föld közelében 2029-ben áthaladó aszteroida vizsgálatát, két ígéretes Vénusz-missziót, illetve a Marsról történő mintavisszahozatalt is. Jim Green, a NASA bolygótudományi részlegének korábbi igazgatója szerint olyan kiválóan működő programokat kapcsolnának le, amelyek eddig fantasztikus eredményeket hoztak.
Miért ilyen sietős?
Normál években az elnök csak javasolja a következő évi költségvetést, a végső szót mindig a Kongresszus mondja ki. Elhúzódó viták esetén ideiglenes költségvetési szabályozás (continuing resolution) lép életbe, amely nagyjából a korábbi év szintjén tartja a NASA forrásait. Most azonban egyre kevesebben bíznak ebben. Egyes információk szerint az OMB vezetője, Russ Vought azt próbálja elérni, hogy az elnöki költségvetési javaslatot végrehajtási alapnak tekintsék, megkerülve ezzel a Kongresszust. Brian Hughes, a NASA kabinetfőnöke már jelezte a központoknak (amit később cáfoltak), hogy az elnöki javaslat hamarosan operatív tervvé válik – vagyis úgy kezelnék, mintha már törvény lenne.
Politikai és jogi káosz jöhet
A Kongresszus korábbi években még képes volt egy-egy missziót – például a Chandra röntgenobszervatóriumot (Chandra X-ray Observatory) – megmenteni a gyors leállítástól. Most viszont az OMB már azt is megakadályozza, hogy a NASA részletes terveket nyújtson be a Kongresszus felé. Ez példátlan szerepváltást jelentene: a Fehér Ház közvetlenül rendelkezne az űrkutatási források felett, miközben a törvényhozás bénult, és hónapokig tartó költségvetési késlekedés várható.
A háttérben Vought nagyon is tudatos politikai filozófiája áll, amely szerint az elnöknek nagyobb jogosítványokkal kell rendelkeznie a költések irányításában. Mindez várhatóan jogi csatározásokhoz vezet majd; a radikálisabb eszközök között akár a kiadások befagyasztása is szerepelhet, hogy a saját prioritásaikat érvényesítsék.
Mi lesz a tudósokkal, ha leáll minden?
Ha október 1-jéig nincs új költségvetés (és ez a legvalószínűbb forgatókönyv), a NASA vezetőit rákényszeríthetik arra, hogy az előkészített lezárási tervek alapján ténylegesen lekapcsolják az űreszközöket: a Jupiter körül minden elsötétül, a teleszkópok nem gyűjtenek új adatokat, tíz- és tízmilliárdokat érő projektek tűnnek el pár hét alatt. Az elszivárgó szakemberek pedig végleg eltűnhetnek a programokból: néhány hónappal később már nem lesz, aki biztonságosan újraindítsa a missziókat.
George Whitesides (D–Kalifornia), a NASA korábbi kabinetfőnöke szerint ez az egész nem más, mint tudatos hadjárat az amerikai tudomány és innováció ellen. Ha a Fehér Ház ráerőltetheti radikális elképzeléseit az egész szektor működésére, azzal nemcsak az USA biztonságát és versenyképességét veszélyezteti, hanem minden terepet átad Kínának és más riválisoknak is.
Visszafordíthatatlan pusztítás közeleg
Sokan attól tartanak: ha ezek a missziók most leállnak, utólag szinte lehetetlen lesz újraindítani őket – még akkor is, ha később a Kongresszus próbálná meg visszaszerezni a finanszírozást. Ha a Juno, a New Horizons vagy más programok vezetői elhagyják a fedélzetet, az ő tudásukat és tapasztalatukat a NASA hónapok alatt elveszíti. Nélkülük nincs, aki biztonságosan üzemeltesse a missziókat, így pedig örökre elszállhat a lehetőség a Naprendszer legizgalmasabb titkainak felderítésére.
