
Hogyan válik egy törzs veszélyessé?
A Miguel Hernández Egyetem és a St. Jude Gyermekkutató Kórház kutatói több mint 1 840 V. cholerae teljes genomját vizsgálták, és tizenegy eltérő filogenetikai csoportot azonosítottak. Ezek közül a világjárványokat kiváltó csoport a legnagyobb, és közvetlenül kapcsolódik környezeti törzsekhez. A világjárványt okozó törzsek kialakulása főként speciális géncsoportok – például a CTX és a VPI-1 – illetve egyedi allélvariációk megszerzésének köszönhető. Ezek a genetikai „szűrők” akadályozzák meg, hogy a legtöbb környezeti törzs emberi patogénné váljon.
Genetikai akadályok a háttérben
Az elemzések szerint csak akkor képes egy törzs világjárványt okozni, ha egyszerre teljesül több feltétel: meglévő hajlam a fertőzésre, kulcsfontosságú génmodulok megszerzése, ezek speciális elrendezése, valamint ritka allélvariációk jelenléte. Ezek hiánya magyarázza, hogy az óriási genetikai változatosság ellenére miért csak néhány V. cholerae törzs okoz komoly járványokat.
Járványok nyomában
A világjárványt okozó genetikai tulajdonságok nem segítik a baktériumot természetes, vizes élőhelyén, ahol főként szabadon él algatelepeken, kagylókon vagy rákokon. A kolera ott terjed, ahol rossz a vízellátás, a higiénia, vagy katasztrófák rombolják le az infrastruktúrát. A betegség heves, vizes hasmenéssel, gyors kiszáradással és akár halállal járhat kezelés hiányában. Az új elemzési modell segítheti más baktériumok vizsgálatát is, hogy jobban értsük, miként jelennek meg veszélyes törzsek, és pontosabb járványügyi megfigyelést tehet lehetővé, ami értékes eszköz a közegészség számára.