Az éneklő hanghullámok megtréfálják a sejtjeinket

Hanghullámok és génműködés

A Kiotói Egyetem kutatói izomsejt-előalakokat tettek ki eltérő hangfrekvenciáknak: az egyik kísérletben 440 hertzes (A hang), a másikban 14 kilohertzes hangot, végül fehér zajt sugároztak a sejtekre két vagy huszonnégy órán át. Az elemzések szerint már két óra elteltével 42 gén, egy nap után pedig 145 gén aktivitása változott meg. Többségük aktiválódott, de akadt olyan gén is, amelynek aktivitását a hang visszafogta.

Mi történik a sejttel?

A legtöbb érintett gén szerepet játszik a sejtek “tapadásában” és vándorlásában – vagyis olyan folyamatokban, amelyek érzékenyek a mechanikai hatásokra. A hanghullámok hatására megnőtt azoknak a helyeknek a mérete, ahol a sejtek a környezetükhöz tapadnak. Ez a folyamat egy FAK nevű enzim beindításának köszönhető, amely érzékeli a mechanikai ingert, és képes más géneket is befolyásolni.

Kevesebb zsír, több lehetőség

Különösen érdekes, hogy a hang a zsírsejt-előalakokat is befolyásolta: a zaj visszafogta a fejlődésüket, aminek eredményeként 13–15 százalékkal csökkent a zsír lerakódása. Mivel a hallható hanghullámok nem invazívak, és biztonságosabbak lehetnek, mint a gyógyszerek, akár a test nagy részét is könnyen kezelni lehet velük. Már zajlanak állatkísérletek a zsírképződés gátlására, de a kutatók bíznak benne, hogy néhány éven belül embereken is kipróbálható lesz ez a módszer – akár a regeneratív orvoslásban, akár daganatellenes terápiákban.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján