Az édes vattacukor-köd, ahogy még sosem láttad

Az édes vattacukor-köd, ahogy még sosem láttad
A déli égbolt egyik ékköve, a Trifid-köd (Messier 20) most minden eddiginél részletesebben tündököl a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium első közeli felvételén. A Nyilas (Sagittarius) csillagképben, nagyjából 5000 fényévnyire található, látványos csillagkeletkezési régiót a világ legnagyobb digitális kamerája örökítette meg, lenyűgöző színeiben mutatva be a gáz- és porfelhőkből álló ködöt.

Három az egyben kozmikus kavalkád

A Trifid-köd egyszerre háromféle köd: a rózsaszín részek önállóan világító, ionizált hidrogénből álló emissziós ködöt alkotnak. A kék régió visszavert csillagfénytől fénylő reflexiós köd, míg a sötét csíkok porfelhők, amelyek látványosan három részre osztják a ködöt. Ezek kusza szövedékében csillaghalmazok is feltűnnek. Bennük új csillagok születnek, amelyek erős sugárzásukkal formálják és szétfújják a környező anyagot.

Technológiai csúcsteljesítmény

A lenyűgöző képet 2025 májusában, négy éjszaka alatt, összesen 664 expozícióval rögzítették a 3200 megapixeles LSST kamerával, amely az obszervatórium 8,4 méteres (840 cm) Simonyi Survey távcsövére van szerelve. Ez a rendszer a következő tíz évben három-négy naponta újra és újra feltérképezi majd a déli égboltot, példátlan időbeli sorozatot létrehozva az univerzum változásairól.

Asztrofotós forradalom előtt

A Rubin Obszervatórium egyetlen év alatt több adatot fog gyűjteni, mint az optikai csillagászat történetének összes korábbi megfigyelése. Már az első héten több mint 2100 új kisbolygót azonosított, de várhatóan szupernóvákat és potenciálisan veszélyes földközeli objektumokat is felfedez. Minden vizsgált égterületet mintegy 800-szor készül lefényképezni, a Trifid-köd sem marad ki ebből.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján



Legfrissebb posztok