A Déli-óceán mélyén apró, mégis jelentős lebegőlények – például a kopogóatkák, a krill és a salpák – kulcsszerepet játszanak a globális szénmegkötésben. Egy friss nemzetközi kutatás elsőként számszerűsítette, hogyan növelik ezek a mikroszkopikus állatok a mélytengeri szénraktározást szezonális függőleges vándorlásukkal. Évente milliós nagyságrendben ereszkednek 500 méternél mélyebbre, ahol légzésük és természetes elhalásuk révén jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a mélybe.
Több évtizedes adatok: plankton, mint főszereplő
Kutatók több ezer hálóval gyűjtött planktonminta elemzésével kimutatták: a „szezonális migráns pumpa” évente mintegy 65 millió tonna szenet szállít lejjebb a tengerben. Ennek 80%-áért a mezőzooplankton felelős, legfőképp a kopogóatkák, míg a krill csupán 14%-kal, a salpák pedig 6%-kal járulnak hozzá. Ez a természetes szénelnyelés sokáig háttérbe szorult a korábbi modellekben, amelyek inkább a szerves hulladék gravitációs süllyedését hangsúlyozták.
Életbevágó az ökoszisztéma védelme
A Déli-óceán a tengerek által elnyelt, emberi eredetű szén-dioxid 40%-át köti meg. A planktonok nemcsak hatékonyan juttatják a szenet a mélybe, hanem a felszíni tápanyag-körforgást is segítik. A klímaváltozás azonban átrendezi a fajeloszlást: csökken a krill mennyisége, nő a kopogóatkáké, átalakul az ökoszisztéma. A folyamatokat bonyolítja az ipari halászat is, ami szintén veszélyezteti a krillt, amely az egész tengeri élővilág alapját képezi. Az éghajlati modelleket sürgősen frissíteni kell, hogy figyelembe vegyék a zooplankton közvetlen szerepét a szén körforgásában.
🔒 A Motorola bejelentette, hogy együttműködést kötött a GrapheneOS Foundationnel, vagyis azzal a csapattal, amely az egyik legfelkapottabb, biztonságra kihegyezett Android-változatot fejleszti...
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy Benjie Holson robotikai kutató még tavaly szeptemberben meghirdette a Humanoid Olimpiát, ahol a háztartási robotokat valódi, emberi mindennapokat szimuláló kihívások elé állította...
Különleges égi jelenség várható kedden: a Hold teljes fogyatkozása során világszerte milliók láthatják, ahogy természetes égi kísérőnk vérvörösbe borul...
A tavaszi óraátállítás mindig megzavarja a szervezetünket: idén március 8-án veszítünk egy órát az éjszakai alvásból, ami elegendő ahhoz, hogy másnap még nehezebben keljünk ki az ágyból...
A Vivo X300 Ultra végre kilép a kínai piacról: Barcelonában, a 2026-os MWC-n mutatkozott be, és a márka megerősítette, hogy a készülék globálisan is elérhető lesz...
A legújabb kutatások szerint a digitális beszélgetőpartnereket sokkal hatékonyabbá teszi, ha lehetőséget kapnak arra, hogy félbeszakítsák egymást, vagy akár váratlanul csendben maradjanak a viták során...
💻 Érdemes megvizsgálni, hogy az idei barcelonai Mobile World Congress (MWC) mennyire kavarta fel a technológiai világot az új készülékek és szokatlan koncepciók bemutatásával...
Hatmillió évvel ezelőtt valami elképesztő erejű esemény történt a mai Brazília területén: egy hatalmas aszteroida csapódott be, és drámai üvegmezőt hagyott maga után...
🚀 Egy közeli, fiatal csillagot sikerült megfigyelni, amint egy gázbuborék, az úgynevezett asztroszféra veszi körül – ilyen jelenséget eddig még nem sikerült lencsevégre kapni a Naprendszeren kívül, Naphoz hasonló csillag esetében...
📱 A várva várt Motorola Razr Fold végre bemutatkozott az MWC-n: a gyártó első, könyvszerűen hajtogatható prémium telefonja az üzleti és kreatív felhasználókat célozza meg...
🧠 Mindenki emlékszik arra a jelenetre, amikor Matt Damon MIT-es takarítóként egy bonyolultnak tűnő matematikai feladvánnyal szembesül A zseniben (Good Will Hunting)...
A lift mozgása minden alkalommal megbolygatja a testérzeteket. Ahogy a füledben felkúszik a nyomás, a talpad alatt a padló keményebben feszül alád, vagy épp ellenkezőleg: hirtelen könnyebbnek érzed magad...
A március elképesztő lehetőséget tartogat az északi fény megfigyelésére, hiszen évtizedek óta nem volt ilyen kedvező egybeesés a csillagászati körülmények és a naptevékenység szempontjából...
