2025. 06. 27., 15:02

Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában

Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában
Az Univerzumban valami nagyon nincs rendben. Hiába mérjük galaxisok vagy galaxishalmazok tömegét, vagy vizsgáljuk a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás részleteit, mindig ugyanarra jutunk: több anyagnak kell lennie, mint amennyit látni tudunk. Különféle módszereink vannak: egyesek csak a fényt kibocsátó anyagra támaszkodnak, mások viszont az összes anyagot, beleértve a láthatatlant is, számításba veszik. Ha például egy átlagos galaxist mérünk végig, a legtöbb fényt a középpontban találjuk. De ha a forgási sebességéből becsüljük meg a teljes tömeget, mindig sokkal nagyobb értéket kapunk. A galaxisokból álló halmazokban is több anyag szükséges, mint amit a fény alapján gondolnánk, ráadásul a kétféle anyag valahogy nem ugyanott helyezkedik el. A gravitációs lencsehatás is azt mutatja, hogy a látható anyag csupán töredéke a valóságnak. A mikrohullámú háttérsugárzás apró egyenetlenségei az egész Univerzum múltjáról árulkodnak: látszik, hogy volt valami láthatatlan komponens, amely uralta a kezdeti korszakot. Ha a kozmikus szövet nagyléptékű szerkezetét nézzük, a láthatatlan anyag diktálja a tempót. Egyszerűen nélküle nem tudtak volna olyan gyorsan kialakulni galaxisok, mint a Tejútrendszer. Ez mind alátámasztja: sokkal több anyag van, mint amit közvetlenül látunk, és ez már nem lehet csak sötét, de „rendes” anyag.

Miért buktak el a WIMP-ek?

Az 1970-es években Vera Rubin munkája világossá tette: sötét anyagra van szükség. Az asztrofizikusok számos elmélettel próbálkoztak, sőt, volt, aki szerint maga a gravitáció értelmezése is hibás. Ám minden elmélet, amely a gravitációt módosítja – így a MOND is –, végül megbukott egy-egy megfigyelésen, sőt, még ezek is sötét anyagot feltételeznek, csak kevesebbet.

A sötét anyag kutatásában sokáig a WIMP, azaz a gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske volt a favorit. Ezek létezése több részecskefizikai modellben is előfordul, a Standard Modell kiterjesztéseiben gyakran javasolták őket. Az elképzelés szerint elárasztják a Világegyetemet, de rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba, főként csak a gyenge kölcsönhatás révén lehet őket elcsípni – legalábbis elméletileg.

Világszerte izgalmas nevű kísérletek – CRESST, SNOLAB, XENON – indultak, hogy elkapják a WIMP-et. Minden évben pontosították, hogy ezek a részecskék hol nem lehetnek: pontosan mennyi tömeg és milyen kölcsönhatás már kizárt. A lehetséges jellemzőik tartománya ma már igen beszűkült.

Újabb ötletekre volt szükség – szerencsére a részecskefizika „padlásán” voltak még alternatívák, például az axion.

Mi fán terem az axion?

Az axion ötlete a hetvenes évek végén Frank Wilczek fejéből pattant ki – állítólag éppen mosóport vásárolt, a neve pedig tetszett neki egy részecskéhez. Az elméleti részecskefizikusok egy másik problémára kerestek magyarázatot: a kvantum-kromodinamikában egy zavaró szimmetria jelentkezett, aminek nem volt igazi oka – ez zavarta Peccei-t és Quinn-t. Ők 1977-ben egy új, univerzális mező bevezetésével oldották meg ezt a problémát: így született a gondolat, hogy léteznie kell egy új részecskének, az axionnak.

Ekkoriban még nem a sötét anyag megoldására szánták. De hamar rájöttek: az Univerzum korai időszakában az axionok „tízmilliószámra” keletkezhettek, ráadásul alig lépnek kölcsönhatásba a szokványos anyaggal – vagyis ideális sötét anyag jelöltek.

A WIMP akkor még kézenfekvőbbnek tűnt, mivel természetes módon pont annyi keletkezhetett belőle, amennyire az Univerzum sötét anyag igényéhez szükség volt. Épp ezért az axion háttérbe szorult, de néhány kutató tovább foglalkozott vele. Trükkös kísérleteket álmodtak meg, például hatalmas mágneseket használtak, mert extrém mágneses térben az axionok spontán fotonokká alakulhatnak.

Eddig még nem észlelték az axiont, de ahogy a WIMP-ek egyre esélytelenebbé válnak, az axion folyamatosan előrébb kerül a ranglistán.

Az axion és a hullám-Univerzum

Az axionok annyira könnyűek, hogy még a legkönnyebb ismert részecske, a neutrínó (max. 0,086 eV) mellett is eltörpülhetnek: lehetnek akár egybilliómod eV tömegűek, sőt, ennél is könnyebbek. Az axion az ultrakönnyű sötét anyag részecskék széles családjába tartozik, amelyek akár 10^-24 eV tömegűek is lehetnek – ez milliárdszor könnyebb, mint bármelyik WIMP vagy Standard Modell részecske.

Az axionok annyira könnyűek, hogy nem is igazán „részecskeként” kell rájuk gondolni. De Broglie-hullámhosszuk olyan nagy lehet, hogy akár néhány méteres, csillagnyi vagy teljes galaxisnyi tartományokat is „betölthet” egyetlen axion kvantumhulláma. Egy egész axion „óceán” keletkezik, amiben már nem értelmezhetőek az egyedi részecskék.

Mivel boszonok, hullámtulajdonságaikat szinkronizálni tudják, és egyfajta Bose–Einstein kondenzátumot alkothatnak – ilyen esetben akár úgy is viselkedhetnek, mintha egy gigászi „szuperrészecskét” hoznának létre. Így jöhetnek létre axion-csillagok, amelyek lehetnek néhány ezer kilométer átmérőjű kis gömbök, de akár galaxis-méretű óriások is.

A hagyományos „hideg sötét anyag” túl jól működik: túl apró, túl sűrű magvakat jelez a számításokban, amit a megfigyelések nem támasztanak alá. Az axion viszont eloszlásával „elsimítja” ezeket a magokat, megelőzve a túl sűrű galaxis-magok kialakulását.


Axionok: hogyan bukkanhatunk rájuk?

Az axion egyik különös képessége, hogy erős mágneses térben fotonokká alakulhat. Ezért érdemes például neutroncsillagokat vagy a Nap koronáját vizsgálni – ezekből származhatna extra sugárzás, ha axionok léteznek. Az axion-csillag, vagyis „sötét csillag” pedig láthatatlan marad, míg spontán el nem kezd robbanni: ilyenkor az axionjai kaszkádban alakulnak át fotonná.

Távoli galaxisok fénye is utalhat axionokra: sűrű „rajaik” körbevehetik a galaxist, fotonjaik hozzáadódhatnak a galaxis fényéhez, ezt például a James Webb űrtávcső is érzékelheti.

Eddig egy szemernyi „kemény” bizonyíték sem bukkant fel, az axionok így inkább csak lehetőségek maradnak – de nem érdemes még feladni a keresést, hiszen rengeteg lehetséges axionjelölt létezhet.

Valami biztosan furcsa az Univerzumban, ezt tudjuk. A sötét anyag elmélete ugyan nem túl elegáns, de jelenleg minden tapasztalathoz ez illeszkedik. Az identitását ugyan nem fejtettük még meg, de az alternatív ötletek sem vezettek eredményre. Az axion viszont még versenyben van. Ki tudja: talán egy axionokkal és láthatatlan csillagokkal teli Univerzumban élünk?

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Mit gondolsz, etikus-e olyan elméleteket keresni, amiket talán sosem tudunk igazolni?
  • Te miben bízol jobban: a megfigyelésekben vagy az elméletekben?
  • Ha te lennél kutató, hogyan döntened el, hogy mikor kell feladni egy ötletet?


Legfrissebb posztok

APP
hétfő 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/20

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Monthly Dystopia (iPhone/iPad)A Monthly Dystopia egy túlélő játék, amelyet George Orwell 1984 című műve inspirált...

hétfő 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 20.)

Időutazás egyetlen nap krónikáján: a Holdra szállástól 🌕 a Mars első sikeres leszállásáig, a jogkiterjesztések ✊ és függetlenségi nyilatkozatok 📜 hullámán át katonai ütközetekig és diplomáciai áttörésekig...

APP
vasárnap 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/19

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Domain Sniper: WHOIS & Drops (iPhone/iPad)A Domain Sniper egy olyan alkalmazás, amely megmutatja, egy regisztrált domain nev milyen életszakaszban van, és jelzi, mikor lesz újra elérhető regisztrálásra...

vasárnap 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 19.)

Mi minden történt ezen a napon? A spanyol Armada felbukkanása az Angol-csatornában, a Seneca Falls-i nőjogi konvenció rajtja és az első GPS-jel sugárzása alapjaiban formálták a világot...

APP
szombat 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/18

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     The Three Little Pigs Romanian (iPhone/iPad)A “Tanulj meg románul olvasni” című kiadvány a klasszikus “A három kismalac” meséjével segít fejleszteni a nyelvtudást...

szombat 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 18.)

Mi történt ezen a napon a történelemben? Viharos csaták, városok pusztulása és korszakos áttörések jelölik ezt a napot a történelemben, a Róma elleni gall betöréstől és a római nagy tűzvésztől kezdve egészen a titkos szavazás brit bevezetéséig és az első webre feltöltött fotóig...

APP
péntek 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/17

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon...

péntek 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 17.)

Ma olyan napra tekintünk vissza, amikor háborúk sorsdöntő csatái, királyi dinasztiák fordulatai és megrázó katasztrófák alakították a világot...

APP
csütörtök 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/16

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás segítségével egyszerűen és gyorsan meghatározható, hány nap van két dátum között...

csütörtök 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 16.)

Kiemelkedő nap: elindult az iszlám időszámítás, fellőtték az Apollo 11-et a Hold felé, és megtörtént a világ első kereskedelmi repülőgép-eltérítése...

szerda 09:49

A Microsoft kibocsátása 25%-kal nőtt – a neheze még hátravan

💨 A Microsoft károsanyag-kibocsátása tavaly 25%-kal nőtt, ami főleg az adatközpontok gyors terjeszkedésének köszönhető...

szerda 09:37

Az adataid a telefonodon maradnak: a Google új AI-dobása a Pixelen

📱 A Google ismét újat mutat a Pixel okostelefonok világában – mostantól az eszközökön futó mesterséges intelligencia még erősebbé teszi a mobilokat, úgy, hogy közben védi a felhasználók adatait...

APP
szerda 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/15

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás egyszerű és gyors megoldást kínál két dátum közötti napok kiszámítására...

szerda 09:01

Az északkeleti levegő veszélyes: minnesotai erdőtüzek szennyezik

Az Észak-Minnesotában pusztító erdőtüzek füstje hamarosan elérheti az Egyesült Államok északkeleti nagyvárosait, többek között Detroitot, Milwaukee-t, Clevelandet, Philadelphiát és New Yorkot...

szerda 08:49

Az első szintetikus sejt: tényleg megszületett a mesterséges élet?

A Minnesotai Egyetem laboratóriumában újszerű biológiai eredmény született: egy aprócska SpudCell nevű képződmény képes táplálkozni, növekedni, versengeni, osztódni és lemásolni önmagát – vagyis szinte mindent tud, amit egy élő sejt is...

szerda 08:36

Az új Google Képek Pinterest-szerű, felfedezésre kihegyezett átalakítást kapott

A Google Képek (Google Images) megújult külsőt kapott: mostantól személyre szabott galériákat kínál a felhasználóknak, így még könnyebben fedezhetik fel az őket érdeklő képeket...

szerda 08:12

A Google DeepMind az USA-t tenné az MI-szabványok élére

A Google DeepMind vezére, Demis Hassabis szerint az új generációs mesterséges intelligencia egyre komolyabb veszélyeket rejt magában, például a kiberbiztonság és a biológiai fenyegetések terén...

szerda 08:01

Az új Alzheimer-gyógyszer felforgatja a megszokott kezeléseket

💊 Fontos kérdés, hogy meg lehet-e állítani vagy lassítani az Alzheimer-kór lefolyását, hiszen a demencia legfőbb oka, az Alzheimer-kór, világszerte rengeteg embert érint...

szerda 07:49

Az űrben tovább tart az amerikai–orosz űrhajósok összefogása

🚀 Sikeresen megérkezett kedden a Nemzetközi Űrállomásra egy amerikai–orosz személyzet, miután a kazahsztáni Bajkonurból indultak a Roszkoszmosz által üzemeltetett Szojuz MS-29 fedélzetén...

szerda 07:37

A Microsoft Secure Bootja tíz éve lyukas, észre sem vették

🔒 Az informatika egyik legfontosabb biztonsági eleme, a Secure Boot, már csaknem tíz éve lényegében védtelenné vált – és ezt eddig senki sem vette észre...

szerda 07:24

A csípős paprika növelheti egy halálos rák kockázatát?

Bár a csípős paprika számos kultúra elválaszthatatlan része, és egyes laboratóriumi kísérletek a bennük található vegyületeket, például a kapszaicint gyulladáscsökkentőnek vagy akár daganatellenesnek mutatják, az utóbbi évek humán kutatásai nem ennyire egyértelműek...

szerda 07:02

Az Artemis II: „Furcsán nézett ki a Hold” 250 ezer mérföldről

Április 6-án négy űrhajós indult el az Artemis II misszió keretében az Orion űrhajóval, és körülbelül 40 percig teljesen eltűntek a Föld látóteréből...

szerda 06:38

A Microsoft rekordméretű javításözöne: 570 hiba és 3 zero-day

🔧 Szinte példátlanul nagy frissítési csomagot adott ki a Microsoft a 2026...

szerda 06:25

A volt dolgozók részrehajló MI-t sejtenek a leépítések mögött – perelik a Metát

💼 Májusban a Meta megvált dolgozóinak 10 százalékától, közel 8 000 alkalmazottat küldött el, ami jelentős átszervezéssel járt a vállalat MI-re és adatközpontokra irányuló fejlesztései miatt...

szerda 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 15.)

Időutazás egyetlen napon: Jeruzsálem falainak áttörésétől 🏰 a Rosetta-kő 🗿 megtalálásán és Napoleon 🚢 megadásán át a Grunwaldnál vívott döntő ütközetig ⚔️, sőt a modern korszakban a törökországi puccskísérletig 🇹🇷 és a Mozilla alapításáig 🦊...

kedd 18:31

Az Ozempic és a Wegovy tényleg lassíthatják a biológiai öregedést?

Tipikus eset, amikor egy ismert gyógyszer egészen váratlan előnyöket kínál. A GLP-1 típusú szerek, mint az Ozempic, a Wegovy vagy a Rybelsus, eredetileg a fogyás, a jobb vércukorszint-szabályozás és a szívbetegségek kockázatának csökkentése miatt váltak népszerűvé...

kedd 17:30

Az indiai tudósok megalkották az emberi agytörzs eddigi legrészletesebb 3D-atlaszát

Indiai kutatók a világ eddigi legrészletesebb, háromdimenziós agytörzs-atlaszát hozták létre, amelyben MRI-felvételeket több mint 500 mikroszkópos szövetrészlettel kapcsoltak össze...

kedd 17:01

A Tejútrendszer mélyén cukrot találtak a kutatók

Többek között különleges eredményre jutottak a kutatók: a Tejútrendszer középpontjához közel egy óriási gázfelhőben felfedeztek egy ritka cukorfélét, az eritrózt, amely nemcsak málnában, hanem barnító krémekben is megtalálható...

kedd 16:01

Az IBM 23%-ot zuhant a második negyedéves profitfigyelmeztetés után

Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, végül az IBM történetének egyik legsötétebb napjához vezetett a tőzsdén...