2025. 06. 27., 15:02

Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában

Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában
Az Univerzumban valami nagyon nincs rendben. Hiába mérjük galaxisok vagy galaxishalmazok tömegét, vagy vizsgáljuk a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás részleteit, mindig ugyanarra jutunk: több anyagnak kell lennie, mint amennyit látni tudunk. Különféle módszereink vannak: egyesek csak a fényt kibocsátó anyagra támaszkodnak, mások viszont az összes anyagot, beleértve a láthatatlant is, számításba veszik. Ha például egy átlagos galaxist mérünk végig, a legtöbb fényt a középpontban találjuk. De ha a forgási sebességéből becsüljük meg a teljes tömeget, mindig sokkal nagyobb értéket kapunk. A galaxisokból álló halmazokban is több anyag szükséges, mint amit a fény alapján gondolnánk, ráadásul a kétféle anyag valahogy nem ugyanott helyezkedik el. A gravitációs lencsehatás is azt mutatja, hogy a látható anyag csupán töredéke a valóságnak. A mikrohullámú háttérsugárzás apró egyenetlenségei az egész Univerzum múltjáról árulkodnak: látszik, hogy volt valami láthatatlan komponens, amely uralta a kezdeti korszakot. Ha a kozmikus szövet nagyléptékű szerkezetét nézzük, a láthatatlan anyag diktálja a tempót. Egyszerűen nélküle nem tudtak volna olyan gyorsan kialakulni galaxisok, mint a Tejútrendszer. Ez mind alátámasztja: sokkal több anyag van, mint amit közvetlenül látunk, és ez már nem lehet csak sötét, de „rendes” anyag.

Miért buktak el a WIMP-ek?

Az 1970-es években Vera Rubin munkája világossá tette: sötét anyagra van szükség. Az asztrofizikusok számos elmélettel próbálkoztak, sőt, volt, aki szerint maga a gravitáció értelmezése is hibás. Ám minden elmélet, amely a gravitációt módosítja – így a MOND is –, végül megbukott egy-egy megfigyelésen, sőt, még ezek is sötét anyagot feltételeznek, csak kevesebbet.

A sötét anyag kutatásában sokáig a WIMP, azaz a gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske volt a favorit. Ezek létezése több részecskefizikai modellben is előfordul, a Standard Modell kiterjesztéseiben gyakran javasolták őket. Az elképzelés szerint elárasztják a Világegyetemet, de rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba, főként csak a gyenge kölcsönhatás révén lehet őket elcsípni – legalábbis elméletileg.

Világszerte izgalmas nevű kísérletek – CRESST, SNOLAB, XENON – indultak, hogy elkapják a WIMP-et. Minden évben pontosították, hogy ezek a részecskék hol nem lehetnek: pontosan mennyi tömeg és milyen kölcsönhatás már kizárt. A lehetséges jellemzőik tartománya ma már igen beszűkült.

Újabb ötletekre volt szükség – szerencsére a részecskefizika „padlásán” voltak még alternatívák, például az axion.

Mi fán terem az axion?

Az axion ötlete a hetvenes évek végén Frank Wilczek fejéből pattant ki – állítólag éppen mosóport vásárolt, a neve pedig tetszett neki egy részecskéhez. Az elméleti részecskefizikusok egy másik problémára kerestek magyarázatot: a kvantum-kromodinamikában egy zavaró szimmetria jelentkezett, aminek nem volt igazi oka – ez zavarta Peccei-t és Quinn-t. Ők 1977-ben egy új, univerzális mező bevezetésével oldották meg ezt a problémát: így született a gondolat, hogy léteznie kell egy új részecskének, az axionnak.

Ekkoriban még nem a sötét anyag megoldására szánták. De hamar rájöttek: az Univerzum korai időszakában az axionok „tízmilliószámra” keletkezhettek, ráadásul alig lépnek kölcsönhatásba a szokványos anyaggal – vagyis ideális sötét anyag jelöltek.

A WIMP akkor még kézenfekvőbbnek tűnt, mivel természetes módon pont annyi keletkezhetett belőle, amennyire az Univerzum sötét anyag igényéhez szükség volt. Épp ezért az axion háttérbe szorult, de néhány kutató tovább foglalkozott vele. Trükkös kísérleteket álmodtak meg, például hatalmas mágneseket használtak, mert extrém mágneses térben az axionok spontán fotonokká alakulhatnak.

Eddig még nem észlelték az axiont, de ahogy a WIMP-ek egyre esélytelenebbé válnak, az axion folyamatosan előrébb kerül a ranglistán.

Az axion és a hullám-Univerzum

Az axionok annyira könnyűek, hogy még a legkönnyebb ismert részecske, a neutrínó (max. 0,086 eV) mellett is eltörpülhetnek: lehetnek akár egybilliómod eV tömegűek, sőt, ennél is könnyebbek. Az axion az ultrakönnyű sötét anyag részecskék széles családjába tartozik, amelyek akár 10^-24 eV tömegűek is lehetnek – ez milliárdszor könnyebb, mint bármelyik WIMP vagy Standard Modell részecske.

Az axionok annyira könnyűek, hogy nem is igazán „részecskeként” kell rájuk gondolni. De Broglie-hullámhosszuk olyan nagy lehet, hogy akár néhány méteres, csillagnyi vagy teljes galaxisnyi tartományokat is „betölthet” egyetlen axion kvantumhulláma. Egy egész axion „óceán” keletkezik, amiben már nem értelmezhetőek az egyedi részecskék.

Mivel boszonok, hullámtulajdonságaikat szinkronizálni tudják, és egyfajta Bose–Einstein kondenzátumot alkothatnak – ilyen esetben akár úgy is viselkedhetnek, mintha egy gigászi „szuperrészecskét” hoznának létre. Így jöhetnek létre axion-csillagok, amelyek lehetnek néhány ezer kilométer átmérőjű kis gömbök, de akár galaxis-méretű óriások is.

A hagyományos „hideg sötét anyag” túl jól működik: túl apró, túl sűrű magvakat jelez a számításokban, amit a megfigyelések nem támasztanak alá. Az axion viszont eloszlásával „elsimítja” ezeket a magokat, megelőzve a túl sűrű galaxis-magok kialakulását.


Axionok: hogyan bukkanhatunk rájuk?

Az axion egyik különös képessége, hogy erős mágneses térben fotonokká alakulhat. Ezért érdemes például neutroncsillagokat vagy a Nap koronáját vizsgálni – ezekből származhatna extra sugárzás, ha axionok léteznek. Az axion-csillag, vagyis „sötét csillag” pedig láthatatlan marad, míg spontán el nem kezd robbanni: ilyenkor az axionjai kaszkádban alakulnak át fotonná.

Távoli galaxisok fénye is utalhat axionokra: sűrű „rajaik” körbevehetik a galaxist, fotonjaik hozzáadódhatnak a galaxis fényéhez, ezt például a James Webb űrtávcső is érzékelheti.

Eddig egy szemernyi „kemény” bizonyíték sem bukkant fel, az axionok így inkább csak lehetőségek maradnak – de nem érdemes még feladni a keresést, hiszen rengeteg lehetséges axionjelölt létezhet.

Valami biztosan furcsa az Univerzumban, ezt tudjuk. A sötét anyag elmélete ugyan nem túl elegáns, de jelenleg minden tapasztalathoz ez illeszkedik. Az identitását ugyan nem fejtettük még meg, de az alternatív ötletek sem vezettek eredményre. Az axion viszont még versenyben van. Ki tudja: talán egy axionokkal és láthatatlan csillagokkal teli Univerzumban élünk?

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Mit gondolsz, etikus-e olyan elméleteket keresni, amiket talán sosem tudunk igazolni?
  • Te miben bízol jobban: a megfigyelésekben vagy az elméletekben?
  • Ha te lennél kutató, hogyan döntened el, hogy mikor kell feladni egy ötletet?


Legfrissebb posztok

MA 14:45

Az Apple botrányhős fitneszfőnöke, Jay Blahnik, végre távozik

Komolyan mondom, Jay Blahnik, az Apple 13 éve regnáló fitneszfőnöke most bejelentette, hogy júliusban nyugdíjba vonul...

MA 14:36

Az MI-háború forr: a Microsoft három új modellt dob piacra

💥 A Microsoft szerdán bejelentette, hogy három vadonatúj, teljesen saját fejlesztésű MI-modellt indít el, amelyek hangfelismerésre és -átalakításra, valamint képalkotásra specializálódtak...

MA 14:24

Az amerikai őslakosok már 12 ezer éve kockajátékot űztek

Több mint 12 ezer évvel ezelőtt az amerikai őslakosok már használtak dobókockákat és játszottak szerencsejátékokat – derült ki egy friss régészeti kutatásból...

MA 14:01

Az IBM és az Arm átírja az üzleti informatika szabályait

💻 Az IBM stratégiai együttműködést jelentett be az Arm-mal, hogy közösen fejlesszenek új hardverarchitektúrákat, amelyek a cégek számára nagyobb rugalmasságot, megbízhatóságot és biztonságot kínálnak a következő generációs MI- és adatalapú alkalmazások futtatására...

MA 13:45

A használt lett az új divat: szárnyal a használtcikk-piac

Az elmúlt évben soha nem látott tempóban ugrott meg a használt ruházati termékek eladása, és a növekedés tovább gyorsul...

MA 13:33

Az amerikai Nyugaton ijesztő gyorsasággal tűnt el a hó

Rendkívüli márciusi hőhullám miatt szinte példa nélküli sebességgel olvad a hó az amerikai Nyugat jelentős vízgyűjtő területein...

MA 13:23

A kincstárak ürülnek: cégek és kormányok öntik piacra a bitcoint

💸 A bitcointartalékot felhalmozó cégek és egyes kormányok most sorra válnak meg bitcoinkészletüktől, hogy megvédjék pénzügyi mérlegüket...

MA 13:13

Az AirPods Max 2: új chip, ismerős külső, óriási ugrás

🎧 Több mint öt év telt el azóta, hogy az Apple feltűnést keltett első, a fejhallgatópiacra szánt prémium modelljével...

MA 13:03

Az ársokk: a Thermaltake TH360 V3 Ultra felforgatja a piacot

💸 Ilyen eset például, amikor a custom PC-k világában végre tényleg érkezik valami, amire ki lehet mondani: olcsó, megfizethető vagy éppen leárazott...

MA 12:45

Az apró bálna: titokzatos termés a dél-amerikai esőerdők lombkoronájában

🐋 Magasan a dél-amerikai esőerdők lombjai között a kutatók egy különös, új termeszt fedeztek fel, amely kísértetiesen egy miniatűr ámbráscetre hasonlít...

MA 12:35

Az űrsugárzás árnyékában: Miért most startol az Artemis II?

A NASA Artemis II küldetése történelmi pillanat: az űrhajósok először indulnak majd újra a Hold körüli pályára, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a világűrből érkező sugárzás hogyan hat az emberi szervezetre...

MA 12:23

A MI-cég Mercor is bedőlt a LiteLLM-hez köthető ellátásilánc-támadásnak

Az MI-alapú toborzó startup, a Mercor megerősítette, hogy a LiteLLM-hez köthető ellátási láncbeli támadás áldozata lett – hasonlóan több ezer másik vállalkozáshoz...

MA 11:56

A mesterséges intelligencia felforgatja a játékfejlesztést – jönnek az új szabályok?

Miután az Embark Studios berobbant az Arc Raiders című játékkal, komoly viták robbantak ki a stúdió által alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) miatt...

MA 11:46

Az új OnePlus Nord 6 meglepően könnyű és tűkarcsú

Lényeges, hogy az új OnePlus Nord 6-ot kézbe véve nem az fogad, amit egy hatalmas, 9 000 mAh-s akkumulátorral szerelt telefon alapján várnál: a készülék meglepően könnyű és vékony, abszolút nem nevezhető téglának...

MA 11:23

A kimúlt LFP-akkumulátor boncolása három felvonásban

⚜ Csak pár tucat töltési ciklus után kuka lett egy LFP-akkumulátor, még úgy is, hogy a csatlakozóin teljesen normális feszültség virított...

MA 11:12

Az emberiség visszatér a Holdhoz: nézd élőben az Artemis II indítását

🚀 Fontos kérdés, mikor és hogyan követhetjük élőben, ahogy négy űrhajós történelmi útra indul a Hold felé...

MA 11:01

Az amerikai űrhajósok újra a Hold felé tartanak

Több mint ötven év után újra amerikai asztronauták indultak a Hold felé: a NASA történelmi Artemis II missziója ragyogóan startolt el Cape Canaveralból, és lelkes nézők ezrei töltötték meg a kilövőközpont környékét...

MA 10:58

A Meta nagy dobása: meglesz a 3400 ezermilliárdos cégérték?

💸 Meta Platforms most olyan prémium juttatásokat kínál vezetőinek, amelyek hatalmas ösztönzőt adnak a vállalat értékének feltornászására...

MA 10:50

Az okosórákra is lecsap a kötelező 64 bites korszak

Fontos kérdés, hogy mikor teszik meg a gyártók a végső lépést a régóta emlegetett 64 bites átállás felé...

MA 10:37

Az Instagram és a YouTube percsatája átírhatja a közösségi média jövőjét

Egy Los Angeles-i esküdtszék ítélete precedens nélküli hullámokat keltett a közösségi média világában...

MA 10:22

Az új EvilTokens-készlet söpör végig: célkeresztben a Microsoft-fiókok

Az EvilTokens nevű új támadóeszközzel a kiberbűnözők könnyedén törhetnek be Microsoft-fiókokba...

MA 10:01

A daganatok titkos lakói hozhatják el az áttörést

🤖 Különösen említést érdemel, hogy a vastagbélrák – amely az Egyesült Királyságban a negyedik leggyakoribb daganat, és a daganatos halálozás második fő oka – meglepő módon egyedi mikrobiális „ujjlenyomattal” rendelkezik...

MA 09:42

Az első holdkörüli buli: visszatér a NASA, mindenki menne

Az Artemis II végre kilőtt, 53 év után először jutnak el újra emberek a Hold környékére – és nem is akármilyen legénységgel...

MA 09:36

Az Apple CarPlay mostantól ChatGPT-vel válaszol – mersz kérdezni?

🚗 Megérkezett a régóta várt iOS 26.4 frissítés, amely először teszi lehetővé harmadik féltől származó MI-chatbotok használatát az Apple CarPlay rendszerében...

MA 09:30

Az elveszett jégkorszak titkai: óriáslajhár és oroszlánméretű tatu Texas barlangjaiban

🧚 Ilyen esetről van szó, amikor két kutató egy texasi föld alatti patakban úszva véletlenül páratlan jégkorszaki fosszíliákra bukkantak...

MA 09:22

Az emberi színlátás titka: miért fókuszálunk másként a színekre?

👁 A szemünk képes milliónyi színt érzékelni, de egyszerre csupán egyetlen szín hullámhosszára tud élesen fókuszálni...

APP
MA 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 4/2

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Dungeon Survival (iPhone/iPad)A játék minden alkalommal új, véletlenszerűen generált barlangszinteket kínál, így mindig más kaland vár...

MA 09:08

Az új Nomad Tracking Card Air: okos nyomkövetés a pénztárcádban

A Nomad bemutatta legújabb Tracking Card Air-jét, amely már támogatja a Google Eszközkeresés (Find My Device) hálózatát is, és egyetlen töltéssel akár hét hónapig működik...

MA 08:50

Az új T‑Mobile 5G mentőinternet: ki jár vele igazán jól?

📶 Tipikus eset, amikor egy szolgáltató módosít a szabályain, és ezzel egyszerre örömet szerez egyeseknek, míg másokat bosszant...