Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában

Az Univerzum titkos szennyeskosara: az axionok nyomában
Az Univerzumban valami nagyon nincs rendben. Hiába mérjük galaxisok vagy galaxishalmazok tömegét, vagy vizsgáljuk a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás részleteit, mindig ugyanarra jutunk: több anyagnak kell lennie, mint amennyit látni tudunk. Különféle módszereink vannak: egyesek csak a fényt kibocsátó anyagra támaszkodnak, mások viszont az összes anyagot, beleértve a láthatatlant is, számításba veszik. Ha például egy átlagos galaxist mérünk végig, a legtöbb fényt a középpontban találjuk. De ha a forgási sebességéből becsüljük meg a teljes tömeget, mindig sokkal nagyobb értéket kapunk. A galaxisokból álló halmazokban is több anyag szükséges, mint amit a fény alapján gondolnánk, ráadásul a kétféle anyag valahogy nem ugyanott helyezkedik el. A gravitációs lencsehatás is azt mutatja, hogy a látható anyag csupán töredéke a valóságnak. A mikrohullámú háttérsugárzás apró egyenetlenségei az egész Univerzum múltjáról árulkodnak: látszik, hogy volt valami láthatatlan komponens, amely uralta a kezdeti korszakot. Ha a kozmikus szövet nagyléptékű szerkezetét nézzük, a láthatatlan anyag diktálja a tempót. Egyszerűen nélküle nem tudtak volna olyan gyorsan kialakulni galaxisok, mint a Tejútrendszer. Ez mind alátámasztja: sokkal több anyag van, mint amit közvetlenül látunk, és ez már nem lehet csak sötét, de „rendes” anyag.

Miért buktak el a WIMP-ek?

Az 1970-es években Vera Rubin munkája világossá tette: sötét anyagra van szükség. Az asztrofizikusok számos elmélettel próbálkoztak, sőt, volt, aki szerint maga a gravitáció értelmezése is hibás. Ám minden elmélet, amely a gravitációt módosítja – így a MOND is –, végül megbukott egy-egy megfigyelésen, sőt, még ezek is sötét anyagot feltételeznek, csak kevesebbet.

A sötét anyag kutatásában sokáig a WIMP, azaz a gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske volt a favorit. Ezek létezése több részecskefizikai modellben is előfordul, a Standard Modell kiterjesztéseiben gyakran javasolták őket. Az elképzelés szerint elárasztják a Világegyetemet, de rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba, főként csak a gyenge kölcsönhatás révén lehet őket elcsípni – legalábbis elméletileg.

Világszerte izgalmas nevű kísérletek – CRESST, SNOLAB, XENON – indultak, hogy elkapják a WIMP-et. Minden évben pontosították, hogy ezek a részecskék hol nem lehetnek: pontosan mennyi tömeg és milyen kölcsönhatás már kizárt. A lehetséges jellemzőik tartománya ma már igen beszűkült.

Újabb ötletekre volt szükség – szerencsére a részecskefizika „padlásán” voltak még alternatívák, például az axion.

Mi fán terem az axion?

Az axion ötlete a hetvenes évek végén Frank Wilczek fejéből pattant ki – állítólag éppen mosóport vásárolt, a neve pedig tetszett neki egy részecskéhez. Az elméleti részecskefizikusok egy másik problémára kerestek magyarázatot: a kvantum-kromodinamikában egy zavaró szimmetria jelentkezett, aminek nem volt igazi oka – ez zavarta Peccei-t és Quinn-t. Ők 1977-ben egy új, univerzális mező bevezetésével oldották meg ezt a problémát: így született a gondolat, hogy léteznie kell egy új részecskének, az axionnak.

Ekkoriban még nem a sötét anyag megoldására szánták. De hamar rájöttek: az Univerzum korai időszakában az axionok „tízmilliószámra” keletkezhettek, ráadásul alig lépnek kölcsönhatásba a szokványos anyaggal – vagyis ideális sötét anyag jelöltek.

A WIMP akkor még kézenfekvőbbnek tűnt, mivel természetes módon pont annyi keletkezhetett belőle, amennyire az Univerzum sötét anyag igényéhez szükség volt. Épp ezért az axion háttérbe szorult, de néhány kutató tovább foglalkozott vele. Trükkös kísérleteket álmodtak meg, például hatalmas mágneseket használtak, mert extrém mágneses térben az axionok spontán fotonokká alakulhatnak.

Eddig még nem észlelték az axiont, de ahogy a WIMP-ek egyre esélytelenebbé válnak, az axion folyamatosan előrébb kerül a ranglistán.

Az axion és a hullám-Univerzum

Az axionok annyira könnyűek, hogy még a legkönnyebb ismert részecske, a neutrínó (max. 0,086 eV) mellett is eltörpülhetnek: lehetnek akár egybilliómod eV tömegűek, sőt, ennél is könnyebbek. Az axion az ultrakönnyű sötét anyag részecskék széles családjába tartozik, amelyek akár 10^-24 eV tömegűek is lehetnek – ez milliárdszor könnyebb, mint bármelyik WIMP vagy Standard Modell részecske.

Az axionok annyira könnyűek, hogy nem is igazán „részecskeként” kell rájuk gondolni. De Broglie-hullámhosszuk olyan nagy lehet, hogy akár néhány méteres, csillagnyi vagy teljes galaxisnyi tartományokat is „betölthet” egyetlen axion kvantumhulláma. Egy egész axion „óceán” keletkezik, amiben már nem értelmezhetőek az egyedi részecskék.

Mivel boszonok, hullámtulajdonságaikat szinkronizálni tudják, és egyfajta Bose–Einstein kondenzátumot alkothatnak – ilyen esetben akár úgy is viselkedhetnek, mintha egy gigászi „szuperrészecskét” hoznának létre. Így jöhetnek létre axion-csillagok, amelyek lehetnek néhány ezer kilométer átmérőjű kis gömbök, de akár galaxis-méretű óriások is.

A hagyományos „hideg sötét anyag” túl jól működik: túl apró, túl sűrű magvakat jelez a számításokban, amit a megfigyelések nem támasztanak alá. Az axion viszont eloszlásával „elsimítja” ezeket a magokat, megelőzve a túl sűrű galaxis-magok kialakulását.


Axionok: hogyan bukkanhatunk rájuk?

Az axion egyik különös képessége, hogy erős mágneses térben fotonokká alakulhat. Ezért érdemes például neutroncsillagokat vagy a Nap koronáját vizsgálni – ezekből származhatna extra sugárzás, ha axionok léteznek. Az axion-csillag, vagyis „sötét csillag” pedig láthatatlan marad, míg spontán el nem kezd robbanni: ilyenkor az axionjai kaszkádban alakulnak át fotonná.

Távoli galaxisok fénye is utalhat axionokra: sűrű „rajaik” körbevehetik a galaxist, fotonjaik hozzáadódhatnak a galaxis fényéhez, ezt például a James Webb űrtávcső is érzékelheti.

Eddig egy szemernyi „kemény” bizonyíték sem bukkant fel, az axionok így inkább csak lehetőségek maradnak – de nem érdemes még feladni a keresést, hiszen rengeteg lehetséges axionjelölt létezhet.

Valami biztosan furcsa az Univerzumban, ezt tudjuk. A sötét anyag elmélete ugyan nem túl elegáns, de jelenleg minden tapasztalathoz ez illeszkedik. Az identitását ugyan nem fejtettük még meg, de az alternatív ötletek sem vezettek eredményre. Az axion viszont még versenyben van. Ki tudja: talán egy axionokkal és láthatatlan csillagokkal teli Univerzumban élünk?

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Mit gondolsz, etikus-e olyan elméleteket keresni, amiket talán sosem tudunk igazolni?
  • Te miben bízol jobban: a megfigyelésekben vagy az elméletekben?
  • Ha te lennél kutató, hogyan döntened el, hogy mikor kell feladni egy ötletet?


Legfrissebb posztok

MA 20:51

Az MI-paradoxon a Stack Overflow-n: használják, mégsem bíznak benne

🤔 Amit látunk, az túlmutat a megszokotton: a Stack Overflow fejlesztői közösségébe berobbant az MI, és alaposan felforgatta a mindennapokat...

MA 20:33

A Microsoft kötelező Copilotja megérkezett az LG okostévékre

Az LG okostévé-tulajdonosok hétvégén arra lettek figyelmesek, hogy a legutóbbi webOS-frissítés után akaratukon kívül megjelent a Microsoft Copilot alkalmazás a készülékeiken, és az alkalmazást nem lehet eltávolítani...

MA 20:17

A brit meztelenfotó-blokkolás már az Apple-t és a Google-t is eléri

A brit kormány jelentős nyomást gyakorol az Apple-re és a Google-re: a techóriásoknak blokkolniuk kellene a meztelen képek megosztását és megjelenítését minden iOS- és Android-eszközön, ha a felhasználó életkorát nem igazolták...

MA 20:01

Az ingyenes MI-funkció eltűnése felbőszítette a Google-felhasználókat

😡 Sokan bosszankodnak, mert a Google Home-on megszokott egyik legfontosabb MI-funkció fizetős lett...

MA 19:49

A szennyezett ivóvíz növelheti a Parkinson-kór kockázatát?

Az elmúlt évtizedekben a Parkinson-kór kutatása főként a genetikai tényezőkre koncentrált, a kutatási támogatások több mint fele genetikai vizsgálatokra jutott...

MA 19:34

Az űrbaleset küszöbén: kínai műhold 200 méterre a Starlinktől

A SpaceX egyik vezetője állítja, hogy egy kínai műhold indítása során mindössze 200 méterre haladt el egy Starlink-műhold mellett – hajszálon múlt egy potenciális baleset...

MA 19:19

Az 5K monitor harmadáron: tényleg ennyire jó?

Érdemes megvizsgálni, hogy érdemes-e a méregdrága Apple Studio Display helyett olcsóbb alternatíván gondolkodni, ha 5K felbontású monitorra vágyik az ember...

MA 18:49

Az egyszerű szokások, amelyek akár 8 évvel fiatalítják az agyat

💡 Új kutatás szerint az agy valós életkora sokkal inkább függ a napi szokásoktól, mint a születési dátumtól...

MA 18:34

Az ősi himalájai égetés visszahozhatná az erdők életét

A tél beköszöntével december és január folyamán Uttarakhand hegyvidéki régióiban a helyi közösségek régi hagyomány szerint irányított égetésekkel újítják meg a hegyi legelők füvét...

MA 18:17

Az Apple újra foltoz: súlyos MI-támadás érte

Két komoly, eddig ismeretlen sebezhetőséget javított az Apple, miután egy rendkívül kifinomult támadást fedeztek fel, amely akár magas rangú személyek elleni kibertámadás része is lehetett...

MA 18:03

Az évszázad forrósága, a hobbitok kihalásának rejtélye és a K-vitamin-vita

🌎 Rekordközeli hőmérsékletek, újabb járványügyi fejlemények, valamint egy közel 50 000 éves kihalás titkának megfejtése – az elmúlt hét tudományos hírei nemcsak izgalmasak, hanem meghatározók is mindannyiunk jövője szempontjából...

MA 17:49

Az olcsó SSD-k kora lejárt?

Vészesen közeledik a korszak vége azok számára, akik olcsó SSD-t keresnek: a hírek szerint a Samsung hamarosan leállítja a költséghatékony SATA SSD-k gyártását...

MA 17:17

Az űrben káosz: veszélyes kínai műhold a Starlink közelében

A SpaceX súlyos aggályokat fogalmazott meg, miután egy kínai rakétával pályára állított műhold mindössze 200 méterre haladt el az egyik működő Starlink-műhold mellett, 560 kilométeres magasságban...

MA 17:02

Az MI-fejlesztésekbe tovább ömlik a pénz

A vezetők többsége úgy látja, hogy az MI-beruházások nemcsak elbocsátásokat hoznak, hanem új munkahelyeket is teremtenek – még ha eddig kevesebb projekt vált is be, mint várták...

MA 16:50

Az év végi hajrában így döntenek jobban a vezetők decemberben

📈 Decemberben a cégeknél szinte csodával határos változás történik: a hónapokig húzódó döntések hirtelen megszületnek, projekteket hagynak jóvá, költségvetéseket véglegesítenek, és végre pont kerül a sokáig vitatott ügyek végére...

MA 16:33

Az MI új aranybányája: Fél év alatt elszálltak a bevételek

Brendan Foody mindössze 19 évesen alapította két középiskolai barátjával a Mercor nevű céget, hogy segítse ismerőseik induló vállalkozásait szoftvermérnökök felvételével, főként külföldről...

MA 16:17

A legújabb Windows-frissítés lebénítja a vállalati üzenetküldőket

🔴 A Microsoft megerősítette, hogy a 2025. decemberi biztonsági frissítések súlyos problémát okoznak a Message Queuing (MSMQ) szolgáltatásban, amely leginkább a nagyvállalati alkalmazásokat és az Internet Information Services (IIS) webhelyeket érinti...

MA 16:01

Az újabb hekkertámadás a francia minisztériumok ellen: veszélyben az érzékeny e-mailek

A francia Belügyminisztérium elismerte, hogy kibertámadás érte a tárca e-mail-szervereit: az ismeretlen támadók több dokumentumfájlokhoz is hozzáfértek...

MA 15:52

A pénztárcabarát okoskarkötő, amit minden kezdő sportoló imád

Aki most kezdene neki a rendszeres mozgásnak vagy csak szeretné a hétköznapokat sportosabbá és egészségesebbé tenni, annak az új Xiaomi Smart Band 10 több szempontból is kiváló választás lehet...