Anyaság, szentimentalizmus és promptok
Az Ősanya (Ancestra) McNitt saját szüléstörténetéből merít, és egy várandós anya (Audrey Corsa) küzdelmét mutatja be, aki gyermekéért imádkozik. A filmben valódi színészek játszanak igazi díszletek között, de a leglátványosabb, a gondolatok mélyét ábrázoló jeleneteket MI generálta. A magzat szívverése a film hangsávjának részévé válik, az anyasággal kapcsolatos gondolatok pedig rövid, MI által készített videók formájában elevenednek meg – gyermeküket védő anyák, vulkánkitörések és csillagszületések a Nagy Bumm után. Ezek a klipek egyszerre emelik és teszik giccsessé a film üzenetét: bár a szeretet erejét kívánja hirdetni, gyakran inkább digitális természetfilm-montázsnak tűnik.
Az MI: csoda vagy zsákutca?
McNitt is nyíltan elmondja, mennyire praktikus volt MI-modellt használni a csecsemőhöz: rendezőként szinte lehetetlen igazi babát instruálni, főként érzelemdús jelenetekben. Ezért inkább a Google modelljeire bízta a baba megalkotását, ráadásul ehhez újszülöttkori fotóit használta fel, így még személyesebb kapcsolatot teremtett a karakterhez. Az így létrejött baba és a valódi színésznő (Corsa) közös jelenetein jól látszanak az MI-alapú trükkök: a gyors snittek miatt elsőre fel sem tűnik, hogy a nő keze valójában a levegőben lebeg, mivel a baba ott sincs – de a jelenet így is gyorsan pereg tovább.
A film legérdekesebb jelenetei azok, amelyek mikroszkopikus élőlényekkel vagy állatok kicsinyeiket gondozó pillanataival erősítik a vizuális párhuzamot – ezek mind szövegből generált, MI-vel előállított videók, amelyek nem mindig illeszkednek természetesen egy hagyományos, élőszereplős rövidfilmbe. McNitt szerint a generatív MI pénz- és időtakarékosság miatt is előnyös volt: ekkora mennyiségű speciális effektet vagy koncepciórajzot emberi művészekkel sokkal többe került volna elkészíttetni – főleg egy kezdő vagy független filmesnek, akinél a szűkös költségvetés állandó kihívást jelent.
Munkanélküli lesz a filmes?
Az Ősanya (Ancestra) működése kétségtelenül példa arra, hogy az MI mennyi kreatív munkát vehet át az emberektől. A vitát, hogy az MI csak eszköz, és nem elveszi, hanem átalakítja a munkát, a legtöbb stúdióvezető valószínűleg nem gondolja komolyan: nehéz elhinni, hogy a concept artistból vagy storyboarderből egyszerűen csak jól fizetett promptíró lesz, aki promptokat gépel. Ezek a félelmek vezettek oda is, hogy Hollywoodban és a videojáték-iparban sok alkotó, színész és szakember tiltakozni kezdett az MI ellen, hiszen a túlzott technológiai előnnyel nemcsak pénzt, hanem rengeteg szakmai munkahelyet is elvehetnek.
Az MI korlátai a mozivásznon
Darren Aronofsky producer szerint a filmvilág mindig is épített a legújabb technológiákra, digitalizáció nélkül ma már elképzelhetetlen bármilyen sikeres sorozat vagy film. Ugyanakkor jól mutatja az MI jelenlegi színvonalát, amikor a Google egyik kutatója büszkén meséli, hogy a Veo modellel immár 8 másodperces videókat tudnak generálni, mire Aronofsky lesújtó arccal csak annyit mond: nem jó. A gyakorlatban az MI jelenlegi képességei még nagyon messze vannak attól, hogy önállóan, emlékezetes, valódi alkotásokat hozzanak létre, és ne csak furcsa, érdektelen képsorokat.
McNitt maga is elismeri, hogy a technikai korlátok nemcsak a képeket, hanem az egész forgatókönyvet is meghatározták – gyakran úgy írta meg a jeleneteket, hogy azok illeszkedjenek a véletlenszerű, MI által generált videókhoz, nem pedig fordítva. Így aztán előfordult, hogy a rendezői alkotófolyamatot időnként maga alá gyűrte az MI lehetőségeire való ráhagyatkozás.
Mi marad az igazi művészetből?
Bár az MI-vel készülő filmek (elméletileg) gyorsabbak és olcsóbbak, jelenleg nem látszik, hogy ezzel olyan művészeti eredményt lehetne elérni, amely vonzaná a közönséget a moziba, vagy újabb streaming-előfizetésre csábítaná őket. Fontos arra is emlékeztetni: az Ősanya (Ancestra) valójában inkább egy Google-reklám, mintsem önálló filmalkotás. És talán ez a legnagyobb gond az MI-vonattal: már most is a profit hajtja, miközben könnyen elfelejtjük, hogy az igazi film varázsát nem egy gép, hanem az emberi kreativitás adja.
