Az elfojtott stressz alattomosan kikezdi az emlékezetet

Az idősebb kínai amerikaiak körében végzett kutatás szerint azok a stresszfajták, amelyeket az emberek magukba fojtanak, jelentősen növelhetik a memóriazavar kialakulásának esélyét. Ezekben a közösségekben nemcsak a tipikus öregedéssel járó kihívások nehezítik a mindennapokat, hanem a kulturális elvárások, a nyelvi nehézségek és a társadalmi nyomás is.

Kulturális elvárások és belső feszültségek

Az ázsiai amerikaiakat gyakran sikeres, egészséges, jól képzett mintacsoportként emlegetik. Noha ez a „modell kisebbség” sztereotípia elsőre pozitívnak tűnhet, súlyos terheket ró az idősebb generációkra. Az elvárások nyomása alatt nő az esélye annak, hogy az érzelmi problémák rejtve maradnak – a stressz, a szorongás vagy a reménytelenség tabunak számít, ami akadályozhatja a segítségkérést. Ezenfelül a bevándorlókra nehezedő nyelvi és kulturális akadályok szintén tartós belső stresszhez vezethetnek, ami akár évek alatt fejti ki romboló hatását.

Mit mutat a nagyszabású kutatás?

A kutatók a PINE (Population Study of ChINese Elderly) adatbázist használták fel, amely több mint 1500, 60 év feletti, Chicagóban élő kínai amerikai idős embert követett nyomon 2011 és 2017 között. Három fő tényezőt vizsgáltak: a belső stresszkezelést, a közösségi összetartást és a külső stresszcsökkentő lehetőségeket. A vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy a belülről megélt stressz (például a reménytelenség érzése vagy a problémák elfojtása) állt erős összefüggésben a memória romlásával, míg a másik két tényező nem mutatott ilyen hatást.

Hogyan tovább?

Mivel a belső stressz kezelhető és enyhíthető, a kutatók szerint óriási jelentőségű, hogy célzott, a kulturális különbségekre is érzékeny programok induljanak az idősek érzelmi jólétének és mentális frissességének támogatására. Ez segíthet a kognitív hanyatlás megelőzésében, különösen a bevándorlói háttérrel rendelkező közösségekben.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján