A meglepő magyarázat: nem az agyukon múlt a neandervölgyiek bukása

Sokan azzal magyarázták a neandervölgyiek mintegy 40 000 évvel ezelőtti eltűnését, hogy agyi képességeik elmaradtak a korai modern emberekétől, akik végül kiszorították őket Eurázsiából. Egy friss, MRI-adatelemzésen alapuló kutatás azonban átírja ezt az elképzelést.

Neandervölgyi és modern ember: több a hasonlóság

A neandervölgyi koponyák – hosszabbak, alacsonyabbak, masszívabb szemöldökívekkel – jól elkülöníthetők a modern emberek gömbölyded, finomabb vonalú koponyáitól. Sokan ezért feltételezték, hogy a két emberfaj kognitív képességei között is jelentős különbségek voltak. Úgy vélték, hogy az agy formai és méretbeli sajátosságai magyarázzák a modern ember sikerét. A mostani vizsgálat viszont rámutat: a koponyaformák közti eltérések önmagukban nem bizonyítják a kognitív különbségeket.

Agyi eltérések mértéke: ma nagyobb a különbség

A kutatók két nagy csoport – 100 kínai származású és 100 európai származású amerikai – MRI-felvételeit vetették össze, és az agyterületek mintegy 70%-án nagyobb eltéréseket találtak ezek között, mint a neandervölgyiek és a modern emberek között. Ennek fényében a kisebb különbségeket – például a figyelemmel vagy a gátlásért felelős területeken – önmagukban nem lehet evolúciós jelentőségűnek tekinteni.

Nem az intelligencián múlt

Mindez azt jelzi, hogy a neandervölgyiek kipusztulásának fő oka nem az alacsonyabb intelligencia volt. Valószínűbb, hogy demográfiai tényezők, a modern ember hirtelen létszámnövekedése, valamint a génállományok gyors keveredése vezetett ahhoz, hogy a neandervölgyiek rövid időn belül eltűntek. Az új eredmények alapján az sem kizárt, hogy a mai embercsoportok között is nagyobb agyi különbségek vannak, mint a neandervölgyiek és a korai Homo sapiens között.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján