Az esőcsináló gombák titka: ősi baktériumgénnel manipulálják az időjárást

Kezdetben csak néhány baktériumfajról tudtuk, hogy képesek előidézni a jégkristályok képződését — mostanra viszont kiderült, hogy egyes gombafajták is rendelkeznek hasonló tulajdonsággal. Ezek a gombák képesek fehérjéket termelni, amelyek fagypont alatti hőmérsékleten (kb. mínusz 5 °C) megszilárdítják a vizet. A kutatók genetikai vizsgálatok során fedezték fel, hogy ezek a gombák – például a Mortierellaceae család tagjai – egy ősi, baktériumoktól származó gént vettek át, amely lehetővé teszi számukra ezt a különleges képességet.

A jégképzés génje

Ez alatt azt kell érteni, hogy a gombák génállományában szinte változatlan formában található meg egy gén, amely korábban csak baktériumokban fordult elő. Amikor ezt a gént laboratóriumi körülmények között élesztőgombába ültették át, az élesztő is képessé vált jéggé alakítani a vizet. Ez a gén szinte teljesen megegyezik a baktériumokban megtalálható InaZ nevű génnel, amely jól ismert a jégnukleáló fehérjék előállításáról. Egyelőre nem tudni, hogy a gombáknak pontosan milyen evolúciós előnyt nyújt ez az adottság, de az már biztos, hogy a gén horizontális géntranszfer révén, másik fajból került át hozzájuk.

A gombák szerepe a vízgyűjtésben és az esőcsinálásban

Az egyik vizsgált gombafaj zuzmóban él, ahol valószínűleg létfontosságú, hogy a gomba képes legyen vizet kinyerni a légköri párából. Hideg, párás reggeleken a fehérje jégkristályokat hoz létre a zuzmón, amelyek később elolvadnak, így vizet biztosítanak az élőlénynek. Ennél talán még látványosabb, hogy ezek a jégképző fehérjék a légkörbe jutva a felhőkben is működésbe léphetnek, és elősegíthetik az eső vagy a hó kialakulását. Egy-egy gombasejt sok ilyen fehérjét juttathat a felhőkbe, így akár több jéggóc keletkezhet belőlük, mint a felhőben lévő baktériumokból.

Lehetőségek a gyakorlati felhasználásban

Jelenleg a felhőmagvasztás során ezüst-jodidot használnak, egy mérgező vegyületet, a csapadékképződés beindítására. Az újonnan felfedezett gombafehérjék viszont természetes, szerves alternatívát kínálhatnak erre a célra, teljesen ártalmatlan módon. Ha sikerül nagy mennyiségben előállítani ezeket a fehérjéket, akkor a jövőben akár velük is szabályozható lehet az eső, elkerülve a környezetre káros vegyszerek használatát.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján