Mi áll az antarktiszi jégtakaró drámai fogyása mögött?

Egy évtizeddel ezelőtt a Déli-sark körül hirtelen összezsugorodott az addig gyarapodó tengeri jég, és azóta sem tért magához. Évtizedeken át úgy tűnt, mintha az Antarktisz tengeri jégtakarója dacolna az éghajlatváltozással, sőt, folyamatosan nőtt a kiterjedése – aztán 2016-ban minden megváltozott. Az olvadás üteme azóta is tart, ez pedig nemcsak helyi jelenség: ha a part menti jégtakaró is összeomlana, a tengerszint világszerte drámai mértékben emelkedne meg.

Mi áll a gyors olvadás hátterében?

A rejtély megoldásában kulcsszerepet játszottak az úgynevezett Argo robotok: ezek az embernagyságú, torpedószerű műszerek saját magukat leengedve több ezer méter mélyre mérik a víz hőmérsékletét és sótartalmát, majd visszatérnek a felszínre, hogy műholdakon keresztül továbbítsák az adatokat. Az elmúlt évek adatsorai kimutatták, hogy a jég változását nemcsak a légkör szabályozza, hanem maga az óceán is meghatározó tényező. A felszíni vizek a bőséges csapadéktól frissebbé váltak, lent a sósabb, nehezebb víz egyre melegebb lett, ám a felszíni réteg foglyul ejtette ezt a hőt.

Egy váratlan, erőszakos változás

Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy az éghajlat okozta, szélsőségesebbé váló szelek 2016 körül drámai módon felkavarták a rétegeket, így az addig elzárt meleg víz hirtelen a felszín közelébe került. Ez a meglepő, erőteljes hőfelszabadulás vezetett a jégtakaró gyors zsugorodásához. Emellett a hevesebb légáramlatok felgyorsították a jégtáblák szétesését is, miközben erősebb hullámokat keltettek, amelyek még jobban pusztították a jégtömböket.

A tengeri jég hatása az egész kontinensre

Amint a tengeri jég visszahúzódik, az Antarktisz part menti jégtakarója is veszélybe kerül. Ezek a lebegő, fehér „gátak” védik a part menti jégtakaró alatt húzódó, hatalmas gleccsereket, csökkentik a hullámok romboló erejét, visszaverik a napfényt és hűvösen tartják a környéket. Ha ez a védőburok eltűnik, felgyorsulhat a szárazföldi jég olvadása – ez pedig világszerte katasztrofális mértékben emelheti meg a tengerszintet.

Új remények és nyugtalanító jövőkép

A fejlemény mindenkit meglepett, de a kutatáshoz használt Argo-adatok révén most jobban érthetővé vált a rendszer. Még mindig kérdéses, hogy tartósan ilyen alacsonyan marad-e a tengeri jég mennyisége, vagy egyes években újra növekedhet. Egyelőre több adatra van szükség, hogy a klímamodellek pontosabbak legyenek. Annyi azonban biztos: ha a jelenlegi trend folytatódik, a tengeri jég hosszabb távon egyre csökkenni fog, ezzel pedig az egész bolygó számára súlyos következmények várhatók.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján