A Közel-Kelet újabb geopolitikai fordulata
Fontos megjegyezni, hogy 2026-ban a térségben kibontakozó konfliktusok miatt tartós változások következhetnek be. A Hormuzi-szoros lezárása komolyan fenyegeti a világ olajellátását, főként azokban az országokban, amelyek jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgázt importálnak a Perzsa-öbölből. Az ellátási nehézségek csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását, egyrészt az elérhetőség, másrészt az áremelkedés miatt. Mindez könnyen ráerősíthet az átállásra: egyre több ország és fogyasztó választ elektromos alternatívát, hogy tompítsa a következő hasonló energiaár-robbanás hatását.
A napenergia hihetetlen áttörése
A napenergia növekedése tavaly minden korábbi rekordot megdöntött: 2025-ben 2700 terawattóra áramot termelt, ami több mint kétszerese volt a három évvel ezelőtti mennyiségnek, és már a világ teljes villamosenergia-termelésének több mint 8 százalékát adta. Legalább 30 ország telepített egy gigawattot meghaladó új naperőművi kapacitást egyetlen év alatt.
A szén-dioxid-mentes energiaforrások, mint a víz-, nap- és szélenergia, az atomenergia és egyéb megújulók, tavaly először gyorsabban bővültek, mint ahogy nőtt az energiafogyasztás. A növekvő elektromosáram-igény kétharmadát már a napenergia fedezte, míg az összes energiatípus bővülésének 60 százalékát ezek a tiszta megoldások biztosították.
Akkumulátorforradalom támogatja a tiszta energiát
Újabb fordulatot hozott, hogy az akkumulátortechnológia is ugrásszerűen fejlődött. Az új, beépített akkumulátorkapacitás 40 százalékkal nőtt, így a világ teljes kapacitása 2025-ben elérte a 110 GW-ot, ami tízszerese az öt évvel korábbinak. Ez meghaladja a földgázerőművek éves kapacitásnövekedésének csúcsát is. Az akkumulátorok és a napenergia kombinációja lehetővé teszi, hogy kevesebb fosszilis tartalékokra legyen szükség.
A földgázfogyasztás minimálisan nőtt, de ez főleg a hideg tél miatt történt. A szénfelhasználás alig változott: mindössze 0,4 százalékkal nőtt, miközben például az EU-ban először 10 százalék alá esett a szén részaránya a villamosenergia-mixben. Kínában ugyan új szénerőművek létesültek, de ezek nagyrészt egy korábbi energiaválság örökségei. Most azonban a kínai szénfelhasználás csökkent, köszönhetően az ország példátlan megújulóenergia-beruházásainak, amelyek a globális bővülés 60 százalékát adták.
Az atomerőművek terén globálisan stabil volt a helyzet: körülbelül 3 GW új létesítmény pótolta a 3 GW leállított kapacitást. Lépéselőnyben Kína van, ahol 12 GW-nyi reaktor építése indult meg 2025-ben, ezzel hamarosan megelőzve az Egyesült Államokat atomerőművi kapacitásban.
Lassul a szennyezőanyag-kibocsátás növekedésének üteme
Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás tavaly tovább nőtt, ám csak 0,4 százalékkal. Ez még mindig új csúcsot jelent, de az ütem három éve lassul. Jelentős fordulat, hogy 2025-ben Kínában a kibocsátás csökkent, amit az ipari szerkezetváltás és a megújulóenergia gyors térnyerése tett lehetővé.
Ugyanakkor 2019 óta az új zöld technológiák (megújulók, elektromos autók, hőszivattyúk, atomenergia) a becslések szerint 7 százalékkal csökkentették a világ fosszilis tüzelőanyag-fogyasztását, és 8 százalékkal a potenciális szén-dioxid-kibocsátást. Egyedül a szén felhasználását annyira sikerült visszanyesni, mintha Indiában teljesen leállt volna minden szénerőmű.
Az energiaellátás aktuális sokkjai könnyen elhozhatják a fosszilis energiahordozóktól való tömeges eltávolodás új időszakát. A nagy kérdés, hogy végleg beindul-e a világban a széles körű áttérés az elektromos és megújulóalapú energiahasználatra.
