Célzott blokkok és az MI‑megoldások üldözése
A legtöbb esetben háborús konfliktusokra hivatkoztak az internet korlátozásának indokaként, de megfigyelhető, hogy a teljes leállásoktól egyre inkább a „célzott” blokkolások felé tolódik el a hatalmi gyakorlat. Ez nem jelent engedményt: épp ellenkezőleg, a digitális szorítás tovább erősödött. A cenzúra aktívan vadászik a kerülőutakra és alternatív szolgáltatásokra, főleg akkor, amikor a lakosság válsághelyzetben a leginkább rászorulna rájuk.
Különösen igaz ez akkor, ha valaki a megszokott közösségi platformokon keresztül próbál vállalkozni vagy kommunikálni. A platformszintű korlátozások óriási gazdasági veszteségekhez vezettek: világszinten körülbelül 14 milliárd forint esett így ki a gazdaságból 2025-ben.
Közösségi oldalak célkeresztben
Úgy tűnik, hogy a teljes internetleállás helyett már inkább konkrét alkalmazásokat vagy közösségi felületeket tilt le egy-egy kormány. Tavaly 40 országban összesen 94 ilyen célzott leállítást regisztráltak, míg 2024-ben ez a szám még csak 77 volt. A WhatsApp, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Telegram álltak a támadások fókuszában.
A felhasználók azonban tömegesen próbálták megkerülni ezeket a blokkokat. A VPN‑alkalmazások (virtuális magánhálózatok) használata rekordmagasságba szökött; egy népszerű szolgáltató például 2025 elején látványos regisztrációs hullámot tapasztalt. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy valaki néhány kattintással megkerülje a tiltásokat, úgy téve, mintha egy másik országban lenne.
Az alternatív kapcsolatok elleni támadások
Ahogy a felhasználók egyre kifinomultabb kerülőutakat használnak, úgy válaszolnak a kormányok is egyre drasztikusabb módszerekkel. Házkutatások, eszközök lefoglalása, új, szigorú törvények és súlyos büntetések – ilyen intézkedésekkel próbálják visszaszorítani a VPN‑eket és az alternatív internetkapcsolatokat.
Indiában például nemcsak digitális blokádot hirdettek, hanem a hatóságok átvizsgálták a lakosok telefonjait is, és számos felhasználó ellen indítottak eljárást VPN‑használat miatt. Venezuelában tavaly kemény fellépést tapasztaltak, míg Iránban 2025 júniusától bűncselekmény lett a nem engedélyezett internetes eszközök, köztük a Starlink és más műholdas internetforrások használata. A lebukókat súlyos, akár hosszú börtönbüntetéssel fenyegetik.
Myanmarban szintén érkeztek jelentések letartóztatásokról és eszközelkobzásokról. A célzott támadások számában óriási ugrás látható: 2025-ben 14 országból jeleztek alternatív kapcsolatok elleni fellépést, míg egy évvel korábban ez csak négyszer fordult elő.
Iránban a kormány rendszeresen blokkolja a műholdas internet szinte teljes spektrumát, Ugandában pedig minden Starlink‑állomást le kellett kapcsolni 2026 januárjában, közvetlenül az általános választásokat megelőző országos internetzárlat előtt.
Fehérlista: a cenzúra új szintje
Ahol eddig „feketelistáztak” (konkrét oldalakat blokkoltak), ott újabban a teljes internetet zárolják, és csak néhány, államilag jóváhagyott, társadalmilag „jelentős” szolgáltatást hagynak elérhetőnek. Így minden más tartalom automatikusan tiltólistára kerül. Oroszország és Irán járnak az élen ebben a törekvésben. Iránban már kétszer is gyakorlatilag teljes kommunikációs elsötétítést hajtottak végre, Oroszországban pedig néhány nagyvárosban jelentős zavarok voltak az internethozzáférésben, a Telegramot pedig blokkolták.
Ez a technika minden korábbinál jobban centralizálja az információáramlást, és a lakosságot teljesen kiszolgáltatottá teszi a hivatalos narratívának.
Kitartó digitális ellenállás
A világszerte tapasztalható digitális sötétség ellenére 2025-ben jelentős sikereket is elértek a szabadságpárti mozgalmak. Nemzetközi szinten az ICC először ismerte el, hogy az internetes lekapcsolások összefüggésben állhatnak emberiesség elleni bűntettekkel, s több szervezet is felszólította a kormányokat, ne használják az internetes infrastruktúra elvágását fegyverül krízishelyzetben.
Miközben a jogi és diplomáciai harc folyamatos, a valódi áttöréseket az egyszerű emberek viszik végbe. Ők kockáztatják a biztonságukat, hogy Starlink‑terminálokat csempésszenek be tiltott zónákba, és új módszereket találjanak a blokádok kijátszására. Ez a hétköznapi bátorság biztosítja, hogy a világ többi része továbbra is hozzáférjen a valósághoz, még akkor is, ha globális szinten nő a digitális sötétség.
