A tenger mélyén lappangó metán felpörgetheti a klímaválságot

Érdemes megérteni, hogy a világ óceánjai eddig rejtett szerepet játszhattak a klímaváltozás felgyorsításában. Miközben a felszíni vizekben bőven van oxigén, mégis folyamatosan szabadul fel metán, ami meglepő, hiszen eddig úgy véltük, hogy ez a gáz főként oxigénszegény környezetekből, például mocsarakból vagy mélytengeri üledékekből származik. Egy új kutatás szerint azonban a foszfátban szegény környezetben élő baktériumok jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki, és ahogy a tengerek melegszenek, ezek a mikrobák egyre kedvezőbb feltételeket találnak.

Mikrobák és a foszfáthiány

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a foszfáthiány az óceánokban kulcsszerepet játszik a metántermelés felerősödésében. Kutatók világszintű adatelemzésekkel, valamint számítógépes modellekkel mutatták ki, hogy amikor kevés a foszfát, bizonyos baktériumok a szerves anyagok lebontásával nagy mennyiségű metánt kezdenek termelni. Ez a folyamat akár gyakoribb lehet, mint korábban gondoltuk, mivel az oxigénben gazdag felszíni vizek sem zárják ki a metánképződést, ha közben hiányzik a foszfát. Így az óceánok felszíni rétegeinek egyes térségeiben a metánkibocsátás általános lehet.

Klímaváltozás: öngerjesztő körforgás

Ahogy a Föld klímája melegszik, az óceán felszíne is egyre melegebb lesz, miközben növekszik a sűrűségkülönbség a felső és a mélyebb rétegek között. Emiatt a tápanyagok (mint például a foszfát) keveredése jelentősen lelassul, így még kevesebb jut a felszíni vizekbe. Ezek a foszfátszegény körülmények ideálisak a metántermelő mikrobáknak, tehát a globális felmelegedés önmagát gerjesztő folyamattá válhat: a melegebb tengerek még több metánt engednek ki a légkörbe, ami további felmelegedéshez vezet.

Hiányzó láncszem a klímamodellekben

Sok klímamodell ezt a folyamatot még figyelmen kívül hagyja, holott a természetes üvegházhatású gázforrások változása jelentősen befolyásolhatja az éghajlat alakulását. Az új kutatások segíthetnek pontosabb előrejelzéseket készíteni, hiszen a jelenlegi modellek gyakran nem számolnak azzal, hogy a természeti környezet és az üvegházhatású gázkibocsátások egymásra hatnak. Ezért a jövőben különösen fontos lesz, hogy a mikroszkopikus tengeri folyamatokat is beépítsék a globális klíma-előrejelzésekbe.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján