Az evolúció él és virul: a természet ma is átírja génjeinket

Láthatatlan tényezők és rejtett szelekció

A történet hátterében rejtett tényezők húzódtak meg: a vizsgált örökítőanyag alapján több ezer genetikai változatot valószínűleg a természetes szelekció befolyásolt. Korábban ilyenből csak néhány tucatot ismertünk. Például a cöliákia (lisztérzékenység) egyik fő genetikai kockázati tényezője csupán 4000 éve jelent meg – azaz fiatalabb, mint az egyiptomi piramisok. Mégis, ez a mutáció egyre gyakoribbá vált, és ma már körülbelül 80 millióan szenvednek világszerte cöliákiában. Következésképpen, bár ez a mutáció autoimmun betegséget okoz, valami miatt mégis előnyt jelentett azoknak, akik hordozzák.

Változó irányok, rejtélyes mozgatórugók

Akadtak ennél furcsább jelenségek is. A dohányzásra való hajlamot befolyásoló bizonyos genetikai változatok az elmúlt tízezer évben szinte eltűntek Európában – pedig a dohányzás mindössze 460 éve ismert a földrészen, így nem lehet mindezt a cigaretta ártalmának tulajdonítani. Egyes génváltozatok – például a B vércsoporthoz köthetők – mintegy 6000 éve terjedtek el Európában, míg az immunrendszer működését befolyásoló a TYK2 gén egykori előnye ma már a tuberkulózis kockázatát növeli.

A fejlődés új irányai

A kutatók 44 tulajdonság esetében is kimutatták a szelekció jeleit, köztük a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam, a nagyobb derékbőség vagy a magasabb testzsírszázalék esetében. Ezek a génváltozatok egyre ritkábbak, feltehetően azért, mert a szénhidrátban gazdag étrend mellett a zsírpárnák többé nem előnyt, inkább hátrányt jelentenek. Egyes gének, például a magasabb iskolázottsághoz kapcsolódók, előnybe kerültek – hogy miért, az még újabb rejtély.

2026, adrienne, news.slashdot.org alapján