Amikor az MI veszi át a tanácsadók helyét
A korábban tanácsadók által uralt céges világban ma már egyre inkább a mesterséges intelligencia, azon belül is a nagy nyelvi modellek kínálnak gyors és olcsó alternatívát. Sokan abban bíznak, hogy az MI tanácsai nem kerülnek annyiba, mint egy konzultáns óradíja, és ráadásul a fehérgalléros munkák automatizálásával még újabb költségeket is meg lehet takarítani. Más megközelítésben azonban a friss kutatások szerint az MI tanácsai legalább annyira felületesek és klisészerűek, mint a hagyományos tanácsadókéi, csak modern csomagolásban – ezt trendslopnak nevezték el.
Mit jelent a trendslop, és hogyan jelenik meg?
A barcelonai Esade Business School kutatása 15 ezer üzleti szimulációval és hét különböző nyelvi modellel (például GPT-5, Claude, Gemini, Grok) vizsgálta, hogyan ítélnek meg munkahelyi döntéseket ezek a rendszerek. A modelleket többek között arról kérdezték, hogy egy vállalatnak a hosszú távú vagy rövid távú növekedést érdemes-e előtérbe helyeznie, illetve automatizáljon-e, vagy inkább új technológiával támogassa a munkavállalókat.
Az eredmények szerint ahelyett, hogy a helyzethez legjobban illeszkedő stratégiát választották volna, a modellek szinte mindig ugyanazokat a népszerű menedzsmentdivatszavakat ismételgették, és sablonos tanácsot adtak. Akkor sem változott a helyzet, ha a kérdéseket másképpen tették fel, vagy előnyök–hátrányok elemzését kérték. Ez azt jelenti, hogy az MI-rendszerek általában egyenmegoldást adnak, amelyet bármely vállalatnak odavetnek – függetlenül a konkrét helyzettől.
Az LLM-ek torzításainak forrása
A nagy modellek elfogultságai abból származnak, ahogyan betanítják őket. Az MI internetes szövegek, közösségi posztok és hírek alapján tanul, és könnyen lecsap a divatos, pozitív töltetű kifejezésekre – így például a „fejlesztés” vagy a „hosszú távú stratégia” előnyt élveznek az „elavultnak” címkézett megközelítésekkel szemben. Amikor tehát egy üzleti helyzet értékelésére kerül sor, az MI nem elemez mélyen, csak visszamondja a sokszor látott kulcsszavakat.
Előfordult, hogy például a ChatGPT nem választott egyértelműen két lehetőség közül, inkább mindkettőt ajánlotta kompromisszumként. Egy tavalyi, a Nature-ben megjelent kutatás pedig kimutatta, hogy az MI hajlandó kritikátlanul visszaigazolni a kérdező előítéleteit, ahelyett, hogy tudományosan semleges és megalapozott adatokat hozna fel.
Hogyan (ne) használjuk a mesterséges intelligenciát tanácsadóként?
Többek között a trendslop-jelenség miatt veszélyes túlságosan az MI-re bízni a cégen belüli döntéseket. A kutatók szerint a nyelvi modellek segíthetnek új nézőpontokat felvetni vagy egyes vakfoltokat azonosítani, de a fő döntéseket soha nem szabad kizárólag ezekre bízni.
Az igazi vezetői munka felelősségteljes döntéshozatal bizonytalan helyzetekben – ezt semmilyen MI nem képes maradéktalanul kiváltani. Hiába hangzik úgy, mintha a tanács pontosan a helyzetre vonatkozna, gyakran ugyanazt a divatos megoldást kapjuk, mint mindenki más – valódi személyre szabás nélkül.
