A nem meghatározásának rejtett kapcsolói
Az embrionális fejlődés korai szakaszában a hím nemi jellegek kialakulását két fő gén – az SRY és a SOX9 – irányítja. Az SRY-gén kódol egy fehérjét, amely beindítja a SOX9 aktívvá válását, ezáltal elindítva a herék és a spermiumképző sejtek létrejöttét. A kutatók 2018-ban fedezték fel az Enh13 nevű DNS-szakaszt, amely nem fehérjét kódol, hanem afféle “kapcsolóként” működik a SOX9 gén számára. Az SRY által bekapcsolt Enh13 hatására ugrásszerűen megnő a SOX9 aktivitása.
Kísérleti bizonyítékok egereken
Korábban már kimutatták, hogy ha eltávolítják ezt a kapcsolót, az XY kromoszómával rendelkező egerek nőstényként fejlődnek tovább, mert a SOX9 aktivitása az Enh13 nélkül 80%-kal visszaesik, így a hereképződés helyett petefészkek alakulnak ki. Most konkrétan meghatározták, hogy egyetlen bázispár hozzáadása vagy törlése az Enh13 azon részén, amelyhez az SRY fehérje kötődik, nőstény (XX) egerekben is kisméretű herék és hím külső nemi szervek kialakulásához vezet, némi petefészekszövettel együtt.
Miért számít mindez?
Fontos, hogy a módosítás mindkét Enh13 példányt érintse ahhoz, hogy hím jellegű szervek fejlődjenek. Ha csak az egyik kromoszóma mutáns, a nőstény egér egészséges petefészkeket növeszt. Az adatok arra utalnak, hogy az Enh13 hibái embereknél is okozhatnak olyan fejlődési rendellenességet (DSD, nemi fejlődési zavar), amikor a nemi kromoszómák és a nemi jellegek eltérnek egymástól. Úgy tűnik, hogy a nem kódoló génterületek, mint az Enh13, ugyanolyan fontosak lehetnek, mint maguk a gének a nemi fejlődés szabályozásában.
A titkos szabályozók jelentősége
A felfedezések rávilágítanak arra, hogy a gének néma irányítói, a nem kódoló DNS-szakaszok is súlyos fejlődési elváltozásokat okozhatnak, ha elromlanak – vagy akár egyetlen bázisuk változik meg. Ez alapjaiban változtathatja meg azt, ahogy a nemi fejlődés biológiájáról és a veleszületett fejlődési rendellenességek forrásáról gondolkodunk.
