
Profitorientált startupok töltik be az űrt
A véreredmények magyarázatára specializálódott MI-megoldásokat kínáló cégek – például a Whoop vagy a Levels – gyorsan felfedezték az információs hiányban rejlő lehetőséget. Előfizetéses rendszerben néhány tízezer forintért évente, vagy havi 3 500–6 300 forintért igényelhető a szolgáltatás, amely közérthető nyelven magyarázza el a laboradatokat, étrendi és életmódbeli tanácsokat ad, és szükség esetén orvoshoz irányít.
Ezek a platformok az MI-t inkább kommunikációs és edukációs célokra használják, mint valódi diagnosztikára. Dr. John Whyte, az Amerikai Orvosi Szövetség elnöke szerint az orvosok kommunikációja gyakran hagy kívánnivalót maga után, az MI azonban semmilyen szigorú klinikai bizonyítékkal nem tudja alátámasztani, hogy megbízhatóbban értelmezné az eredményeket – vagyis jelenleg senki sem tudja biztosan, hogy az MI‑alapú értelmezések jobbak-e, mint egy orvosi konzultáció, vagy akár egy ingyenes chatbot-válasz.
Még messze a valódi vérvizsgálati MI-től
A Gemini, ChatGPT, Claude és hasonló nagynyelvi modellek, amelyeket ezek a cégek használnak, maguk sem állítják, hogy speciálisan validálták volna őket vérvizsgálatok értelmezésére. A Google például a Quest Diagnostics-szal közösen indított MI-eszköze csak az orvosi szakkifejezések magyarázatában és trendek azonosításában segít – konkrét életmódbeli tanácsokat nem ad.
A BloodGPT egyenesen elismeri: nincsenek egységes, széles körben elfogadott mércék arra, hogy egyáltalán mennyire pontosak ezek az MI-értelmezések nagy mennyiségű véradat feldolgozásakor. Korai tesztjeik során rendre hibázott a chatbot, egyes biomarkereket félreismert, máskor fantáziált tanácsokat adott. Ezért fejlesztett ki a BloodGPT egy többlépcsős biztonsági ellenőrzési rendszert. Jelenleg különböző feladatokra – osztályozásra, következtetésekre, következetesség-ellenőrzésre – használják a legmodernebb Gemini, OpenAI és Anthropic modelleket, valamint szakorvosokat is bevonnak egyes biomarkerek értékelésébe.
A vállalat főként más cégeknek értékesít szoftvert, de egyéni felhasználóknak is kínál MI‑alapú szolgáltatást, 3 500 és 6 300 forint/hó között. Algoritmusaikat elmondásuk szerint orvosi irányelvek és hiteles források alapján fejlesztik, de egyelőre nincs ezekről publikált, lektorált kutatásuk. Most 100 000 anonim betegadat feldolgozásával készülnek vizsgálni az alkalmazott MI pontosságát.
A pontosság ára: hol hibázhat az MI?
Dr. Girish N. Nadkarni, a Mount Sinai Kórház nefrológusa szerint olyan összehasonlító vizsgálatokra lenne szükség, ahol az MI‑ajánlásokat utólag összevetik valódi, de személytelenített betegadatokkal, illetve szakértői véleménnyel. Úgy véli, az átlagos laboreredményeknél elfogadható lehet az MI, ám szélsőségeknél – például ritka betegségeknél vagy fals pozitívoknál – komoly veszélyt jelenthet a tévedés.
A Levels startup, amely az anyagcsere-egészség javítására fókuszál, évi 180 000, illetve 540 000 forintért kínál olyan csomagokat, amelyekhez már biomarker‑elemzés és MI‑alapú tanácsadás is társul, mindez orvosi ellenőrzéssel. Ezek a megoldások nemcsak MI-modelleken alapulnak, hanem szakorvosi véleménnyel is kiegészülnek, illetve saját kutatási anyagok, podcastok, szakértői cikkek és esettanulmányok adják az MI tudásbázisát. Eddig független kutatást viszont náluk sem végeztek az MI-pontosságról.
A szakmai kontroll, bár csökkenti a hibák esélyét, mégsem jelent tökéletes védelmet: az orvosok is könnyen ráhagyatkozhatnak az MI-eredményekre, ha nincs elég idejük vagy tapasztalatuk.
Személyre szabható-e tényleg az MI-véreredmény?
A Whoop, amelyet több neves sportoló – Cristiano Ronaldo vagy Patrick Mahomes – is használ, mostanra az MI-alapú laborleletelemzésbe is beszállt. Évente egy vérvétel a tagoknak 71 000 forintba, hat vérvizsgálat pedig 320 000 forintba kerül. A cég a Quest laborjaival dolgozik, a leleteket orvos is átnézi. A rendszerben az MI képes figyelembe venni a szívritmust, alvásminőséget, mozgási szokásokat is – például egy maraton után számításba veszi, hogy a fizikai stressz megnövelhette bizonyos értékeket.
Ezek az újítások azonban még nem jelentik, hogy valóban „testreszabott” ajánlásról beszélhetünk. Ehhez óriási adathalmazokra lenne szükség, és ezekből még senki sem publikált szaklapban megerősített eredményeket.
Addig is a vérvizsgálatokat körüllengő közösségi médiás felhajtás nem könnyíti meg a helyzetet: sokszor feleslegesen méretnek meg nyomelemeket, a hormonvizsgálatok sem mindig megbízhatóak specifikus, célzott mérések nélkül. A szakértők szerint mindaddig, amíg nincsenek tudományosan igazolt eredmények, maradjunk az MI-jelzéseknél a lelet magyarázatára, de ne várjunk valódi, személyre szabott tanácsokat.
A laboreredmény ritkán jelent fekete-fehér kórismét – nem mindig ad objektív választ arra, hogy beteg vagy-e, vagy sem. Ezt fontos szem előtt tartani, bármi is álljon a papíron vagy az MI-véleményben.
