Az MI térhódítása, avagy a Copilot beépülése
Nem zárható ki, hogy a Microsoft egyre újabb és újabb frontokon teremti meg a böngészők közötti egyenlőtlenséget. A legutóbbi példát a Copilot jelentheti: a Microsoft 365-tel együtt számos gépen automatikusan megjelenő MI-asszisztens ráadásul már saját billentyűt is kapott egyes laptopokon, és szorosan beágyazódik a Windows felhasználói élményébe. Ez a szoros platformintegráció jelentősen megnehezíti, hogy a Firefoxhoz hasonló alternatív böngészők valódi eséllyel szálljanak versenybe a Microsoft szolgáltatásaival szemben. Ha a világ legelterjedtebb asztali operációs rendszerének fejlesztője közvetlenül tolja a saját böngészőjét és MI-szolgáltatásait, az lényegében lezárja a piacot a kihívók elől.
Kartellezés helyett: Verseny vagy színjáték?
A pozíció, amelyben ma a Microsoft van, sokak számára ismerős lehet: a 90-es években már perelték őket versenykorlátozásért, de a különféle jogi egyezségek – mint például az amerikai Igazságügyi Minisztériummal kötött memorandumok – mára lejártak. Ezután a Microsoft időről időre visszatért ugyanahhoz a stratégiához: az operációs rendszerébe ágyazott saját szolgáltatásokhoz, az Edge előtérbe tolásához, illetve például a OneDrive és most a Copilot integrálásához. A hardvert és szoftvert egymástól elválaszthatatlanul kezelő nagyvállalatok (Apple, Google) is hasonló úton jártak, de a Microsoft gyakran kifejezetten agresszíven lép fel, amikor a saját előnyeit kell megőriznie.
Böngészőpiaci realitások: Kik a valós ellenfelek?
Bár a Microsoft uralja a PC-k asztali operációs rendszereinek piacát (2025 végére 29,99%-os globális részesedéssel), a világ vezető platformjává közben az Android nőtte ki magát 38,94%-kal. Ezt az iOS (15,66%) és a macOS (2,14%) követi, a maradék 10,78% pedig egyéb rendszerekre jut. Az asztali Windows már csak egy kisebbségi szelete a teljes számítástechnikai piacnak, így felmerül a kérdés: miért nem használják többen a Firefoxot például Androidon is? Sokan azért, mert az androidos Firefox és a Chromium-alapú böngészők összehasonlításában az utóbbiak gyorsasága, kompatibilitása még mindig erősebb. Az sem elhanyagolható, hogy a Google – amely történetesen a Mozilla fő bevételi forrása is – szintén agresszívan tolja a saját Chrome böngészőjét, bár ezt sokkal inkább webes marketinggel teszi, hiszen a Chrome nem érhető el például a Microsoft Store-ból.
Kifogások vagy jogos panasz?
A felhasználók vegyesen reagálnak a fejleményekre. Egyesek szerint mindegy, hogy melyik cég próbálja magához kötni az internetezőket – a Google is minden Google-látogatóból Chrome-felhasználót akar faragni, a Microsoft pedig ugyanúgy az Edge-et forszírozza. Mások tapasztalata szerint, ha a Firefoxot választják, például munkahelyi környezetben (Azure, O365), akkor számos hibával, lassúsággal, sőt, jelentős kompatibilitási problémákkal szembesülnek, míg a Chromium-alapú böngészőkkel ezek nem jelentkeznek.
Vannak, akik szerint nem zárható ki, hogy maga a Mozilla is felelős a saját helyzetéért: az elmúlt évtizedben a vállalat jelentős mértékben a Google-tól kapott anyagi támogatást, csak azért, hogy ne vesszen el teljesen a verseny a böngészőpiacon, miközben nem sikerült igazán előrelépniük fejlesztésben vagy piaci részesedésben.
Mi a jövő: Állandó harc vagy beletörődés?
A Microsoftnál nem újdonság a platformfüggő szolgáltatások bevezetése és az egyéni preferenciák figyelmen kívül hagyása. Az Outlook még a mai napig alapértelmezés szerint az Edge-ben nyitja a linkeket, az Edge letöltését sürgető reklámablakok pedig gyakran feltűnnek akkor is, ha a felhasználó a Chrome-ot vagy más böngészőt preferálja. Aki változtatni akar ezen, az gyakran csak külső programokkal (mint például az EdgeDeflector) tudja érvényesíteni a saját választását.
A jogi környezet világszerte változik, de egységes fellépés vagy hatékony szabályozás továbbra sincs. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagy technológiai óriások mindegyike a saját monopóliumára törekszik. Mindebből fakadóan azok, akik valódi választási lehetőséget akarnak, csak abban bízhatnak, hogy a jövőben lesz igazi verseny – vagy egy napon rájövünk, hogy a 90-es évek Microsoftja igazából sosem halt meg, csak modern, trendi ruhát húzott magára.
