Hogyan találtak rá Frankfurt titkos római múltjára?
A feltárások a Frankfurti Városi Műemlékvédelmi Hivatal vezetésével zajlottak 2016–2018 között, majd 2022-ben, amikor a helyi „Römerstadtschule” építkezése miatt több mint 4500 négyzetméteren bontották ki a római kori város, Nida központi részét. Az ásatások során egy zárt, nagyjából érintetlen szentélyegyüttes rajzolódott ki, amelyből tizenegy kőépület, körülbelül hetven akna és tíz gödör maradt fenn.
Ez a bonyolult alapkiosztás – ráadásul a szokásostól teljesen eltérő, az épületek elrendezését illetően – egész Germaniában és Galliában is ritkaságnak számít. Modern régészeti technológiák segítségével az egész szentély eredeti szerkezetét alaposan dokumentálták.
Rituális áldozatok, emberáldozat és gazdag leletek
Az ásatások során bronz díszítőelemek, 5000-nél is több festett vakolatdarab, ajtó- és ablakfogantyúk, valamint kerámiák, állat- és növénymaradványok kerültek elő. A tárgyak között megtalálták Diana istennő bronzszobrát, egy Mercurius Alatheusnak szóló feliratot (Kr. u. 246. szeptember 9-éről), illetve egy emberi csontvázat is egy kútból. Mindez, valamint a közel 150 mintavétel – a leletek között hal- és madárcsontok, virágporok is voltak – különösen hasznos lesz a rituális szokások, ünnepi lakomák és az isteneknek tett felajánlások feltárásában.
A 254 római érme és 70 ezüst- vagy bronzfibula valószínűleg áldozati tárgyként került a gödrökbe. Szintén jelentős a különböző istenek (Jupiter, Jupiter Dolichenus, Mercurius Alatheus, Diana, Apollo, Epona) jelenlétére utaló feliratok és ábrázolások sokfélesége, ami arra utal, hogy a helyszín regionális vallási központ lehetett.
Az azonosított csontváz, illetve néhány rituális gödör tartalma azonban azt sejteti, hogy a szentélyben nemcsak állatokat áldoztak, hanem időnként emberáldozatot is bemutathattak – noha ezt a germán provinciákban eddig alig dokumentálta a tudomány.
Új, nagyszabású kutatás indul
A német és svájci tudományos alapítványok közel 400 millió forinttal támogatják a következő három év kutatásait a Goethe Egyetem és a Bázeli Egyetem vezetésével, különböző múzeumok és intézetek bevonásával. A kutatást több tudományterület összefonódása jellemzi: régészek, botanikusok, állattani szakértők és történészek közösen igyekeznek rekonstruálni, hogyan zajlottak a szertartások, és milyen szerepet töltött be a szentély az istenek tiszteletében.
Fontos cél, hogy a különböző leletek összefüggésében teljes képet kapjanak a római rítusok helyi változatairól, illetve hogy a Nida-heddernheimi szentélyt beágyazzák a germán provincia vallási térképébe. A projektben öt fiatal kutató is részt vesz doktori és posztdoktori képzés keretében.
Nida jelentősége a Római Birodalomban
A most feltárt szentély tovább árnyalja Nida római kori városának történetét, amelyet a Kr. u. I. század 70-es éveiben alapítottak katonai támaszpontként, majd a II. századra a környék kiemelkedő gazdasági és kulturális központjává vált. Nida különleges keveréke volt a multikulturális világnak, amely a 275/280 körüli elnéptelenedéséig a térség egyik legfontosabb városaként működött.
Ezt követően, mindössze egy évvel a híres „Frankfurti ezüstírás” – az Alpoktól északra talált legkorábbi keresztény felirat – feltárása után ismét a város alatti múlt került a tudományos figyelem középpontjába. A lelet segít kibontani nemcsak az antik gödrök titkait, hanem egy egész korszak hétköznapjait: a templomokat, az isteneknek tett felajánlásokat, a vallási közösség mindennapjait.
Ennek fényében
Frankfurt római múltjának ez a kivételesen jó állapotban fennmaradt szentélye lehetőséget teremthet arra, hogy egészen új, akár sokkoló részletekkel egészítsük ki ismereteinket az ókori vallási életről, szokásokról és rítusokról. A múlt és jövő most valóban összetalálkozott a város alatt; a következő évek kutatásai akár a történelemkönyveket is átírhatják.
