Kínai intézkedések, sarkvidéki hatások
2019 elején váratlanul megváltoztak a légáramlatok a Csendes-óceán északi részén. Öt erős ciklon szinte egymás után tört be a Bering-tengerre, jelentős mennyiségű, délről érkező meleg levegőt hozva magával. A térségben a hőmérséklet a szokásosnál 12–16 °C-kal magasabbra emelkedett, ez pedig gyors jégolvadáshoz vezetett: a jégborítás március elejére 82%-kal csökkent, több mint 400 000 km²-rel kevesebb jég maradt, mint a sokéves átlag. Régóta ismert, hogy a ciklonok súlyos károkat okoznak a sarkvidéki jégtakaróban, de eddig nem volt egyértelmű, mi idézi elő ezeket a viharokat.
A részletekben rejlik a kulcs
Egy friss kutatás fényt derített a jelenség hátterére. Kiderült, hogy 2000 és 2014 között a Kínából származó aeroszolrészecskék – főként a kéntartalmú szmog – valóban északra terelték a téli ciklonokat, a Bering-tenger felé irányítva a viharokat, és ezáltal hozzájárulva a jég pusztulásához. A ciklonok ugyanis egyfajta hőmotorok: a felszíni, párás levegő felszáll, lehűl, felhővé kondenzálódik, ezzel pedig hőt ad le, ami táplálja a vihart. Ha a levegő sok aeroszolt tartalmaz, minden apró részecske köré felhőcsepp képződik, így rengeteg apró vízcsepp jön létre, amelyek nehezebben állnak össze nagyobb esőcseppekké. Így az eső kevésbé hullik le a ciklon déli oldalán, és több pára jut tovább, amitől a rendszer észak felé tolódhat – vagyis északabbra halad a vihar.
Légszennyezés csökkenése: kettős hatás
Kína 2013-ban indította el a Légtisztasági Akciótervet, amely mindössze 10 év alatt 75%-kal csökkentette az ország szulfát-aeroszol-kibocsátását. A mostani kutatás szerint ennek köszönhetően a szélsőségesen erős, sarkvidék felé mozduló viharok száma csökkent, vagyis mérséklődhetett az Északi-sark jégtakaróját érő időjárási nyomás. Az észlelhető javulás ellenére a háttérben egy másik folyamat is elindult: az aeroszolok a légkörbe kerülve visszaverik a napsugárzás egy részét, mesterséges hűtést biztosítva Földünknek. Ahogy azonban ezek a részecskék eltűnnek a levegőből, felerősödik az üvegházhatás, vagyis az aeroszolok hűtő hatását elveszítjük, a globális felmelegedés hatásai gyorsabban jelentkeznek.
A jövő dilemmája: felmelegedés vagy szélsőségek
A tanulmányok rávilágítottak, hogy az aeroszolok mennyiségének csökkenése Kínában nagyságrendekkel gyorsabb, mint például Észak-Amerikában vagy Európában. Miközben a ciklonok száma a sarkvidéken mérséklődhet, a globális hőmérséklet emelkedése várhatóan mindent felülír. Az aeroszolok eltűnésével az eddig elnyomott felmelegedés teljes erejében mutatkozhat meg – ráadásul ez tartós, egész évben ható folyamat, míg a viharok által okozott jégveszteség inkább időszakos. Következésképpen a sarkvidéki jégtakaró sorsa valószínűleg a gyorsuló felmelegedés miatt még mindig veszélyben van.
A tanulság világos: a környezeti szabályozás minden eddiginél nagyobb, sőt, globális meglepetéseket is okozhat, hiszen a Föld klímája összetett rendszer, ahol egy ország döntései könnyedén hullámzanak át a bolygó legtávolabbi pontjaira is.
