Az újabb Starlink-fiaskó: szilánkokra tört az űrmadár
A SpaceX legutóbb egy váratlan Starlink-anomáliával szembesült: a cég elvesztette a kapcsolatot az egyik műholdjával, amelynek következtében a szatellit legalább tucatnyi darabra szakadt a Föld körüli pályán. Az eseményt a LeoLabs radarhálózata is érzékelte, rögtön több tucat törmeléket azonosítva Portugália felett. Elemzéseik alapján a szétesés oka valószínűleg belső energetikai probléma lehetett, nem pedig egy másik objektummal való ütközés. Bár az ilyen események rendre riadalmat keltenek, szerencsére a töredékek néhány héten belül várhatóan visszazuhannak és elégnek a légkörben.
Mi történt pontosan a Starlinkkel?
Az incidens a Starlink 34343-as műholdat érintette, amely nagyjából 560 km magasan keringett. A kapcsolat egy hirtelen fellépő anomália miatt szakadt meg, ennek következtében a műhold több darabra esett szét. A SpaceX szerint nincs újabb veszély sem a Nemzetközi Űrállomás (ISS), sem más űrmissziók számára: folyamatosan felügyelik a műholdat és a törmeléket, együttműködnek a NASA-val és az amerikai Űrhaderővel. A legutóbbi Transporter-16 küldetés is biztonságban zajlott, hiszen a hasznos terheket jóval a Starlink-konstelláció fölé vagy alá juttatták.
Nincsenek előzményei a veszélyes műholdas eseményeknek?
A LeoLabs beszámolója szerint hasonló anomáliát már 2025 decemberében is észleltek – akkor is több tucat törmelék keletkezett egy műholdnál. Akkor a Starlink gyors pályacsökkenést és néhány lassú mozgású objektum keletkezését jelentette be, a szerkezet nagy része viszont épen maradt, pörgött, majd néhány héten belül teljesen elhamvadt a légkörben.
Mi vár a jövőben a műholdhálózatokra?
Az egyre szaporodó műholdak miatt főleg a koordináció hiánya jelent kockázatot. Tavaly decemberben például egy kínai cég kilenc műholdat bocsátott fel anélkül, hogy azt más üzemeltetőkkel egyeztette volna. Ez majdnem 200 méteres közelséget eredményezett a Starlink egyik műholdjával, növelve egy ütközés esélyét.
Ami a visszahulló műholdakat illeti, a SpaceX szerint ezek teljesen elégnek a légkörben, így szinte semmilyen veszélyt sem jelentenek a földlakókra nézve. A teljes megsemmisülés – azaz, hogy minden darab elenyészik – a fenntartható műholdtervezés kulcsa. A fentiek tükrében azonban egyre fontosabb, hogy a cégek hatékonyabban kommunikáljanak egymással az űrbeli balesetek elkerülése érdekében.
Na most kapaszkodj, mert egész sor Google Fi-előfizető kapott hidegzuhanyt: a mobilnet egy csapásra megszűnt, mintha a SIM-kártyájuk eltűnt volna a semmibe...
🤖 Első pillantásra úgy tűnt, hogy a mesterségesintelligencia-ügynökökkel végzett kódellenőrzés szinte megoldhatatlan probléma: minden egyes kódtárhoz költséges és bonyolult szimulált futtatási környezetet (sandboxot) kell felépíteni, emiatt folyamatosan nőnek az infrastrukturális terhek...
Kína a közelmúltban drasztikusan csökkentette a légszennyezést okozó aeroszol-kibocsátását. Ez a lépés nemcsak hazai szinten hozott látványos változásokat, hanem egészen a sarkvidékig hullámzott tovább, meglepő következményeket okozva...
Kína az elmúlt évtizedben radikális lépéseket tett a légszennyezés visszaszorítása érdekében, ennek nyomán azonban meglepő hatások jelentek meg az Északi-sarkvidéken...
Képzeld el: 500 ezer sornyi kód, majdnem 2 ezer fájl, és mindez csak úgy kikerült egy szimpla reggelen – mintha valaki véletlenül feltenné a titkos naplóját az Insta-sztorijába!..
Az Anthropic nagy hibát követett el: a nyílt forráskód iránti elköteleződésük ellenére a Claude Code eddig szigorúan zárt forrású volt, ám egy mai frissítés során véletlenül elérhetővé vált a teljes belső programkód...
🖊 Érdemes megvizsgálni, hogy egyetlen vállalat hogyan képes formálni a digitális korszakot – nemcsak eszközeivel, hanem a róluk szóló mondatokkal is...
👤 Eljött az idő: 22 év várakozás után a Gmail végre lehetőséget ad arra, hogy megváltoztasd a régóta nyögvenyelős e-mail címedet anélkül, hogy emiatt elveszítenéd a leveleidet, vagy teljesen új fiókot kellene nyitnod...
🌊 Utah állam legendás Nagy-Sóstója csak sósvízi óriásként ismert, de most kiderült, hogy jóval többet rejt: mélyen a tó feneke alatt a friss kutatások szerint hatalmas édesvízkészlet húzódhat...
A Google legfrissebb kutatása szerint már egy 500 000 kvantumbittel (qubittel) rendelkező kvantumszámítógép képes lehet feltörni a Bitcoin elliptikus görbékre épülő titkosítását – ehhez korábban jóval nagyobb értéket becsültek a szakértők...
💥 Feltételezhetően iráni hackercsoportok százával támadják a közel-keleti önkormányzatok Microsoft 365-fiókjait gyenge jelszavak tömeges próbálgatásával...
📹 Mostantól elég egyetlen mozdulat, és már kérhetsz is személyre szabott videót a kedvenc TikTok-készítődtől – nem kell többé külön alkalmazásokkal szenvedni...
💻 Tipikus eset, amikor egy frissítés több gondot okoz, mint amennyit javítana: a Microsoft nemrég kénytelen volt sürgősségi, rendkívüli frissítést kiadni, miután a márciusi opcionális, nem biztonsági Windows 11 előzetes frissítés (KB5079391) telepítése számos felhasználónál kudarcba fulladt...
Évtizedekkel az Apollo–17 után az Artemis II küldetés újra embert juttat a holdi környezetbe, közvetlenül a leendő holdbázis megvalósításának küszöbén...
🚗 A japán óriás újra beszáll a hidrogénes játszmába, méghozzá nem is akárkikkel: összeáll a Daimlerrel és a Volvóval, hogy közösen fejlesszék az üzemanyagcellás technológiát...
🚗 Érdemes megvizsgálni, hogy a Tesla robotaxijai néha valóban nemcsak maguktól közlekednek: bizonyos esetekben emberi operátorok veszik át a távoli irányítást...
🚀 A 2026 tavaszán startoló Artemis II küldetésben négy űrhajós – három amerikai és egy kanadai – tíz napon keresztül utazik majd a világ legerősebb rakétájával a Föld körüli pályán túlra, egészen a Hold közelébe...
📷 Az utóbbi években a Google Fotók folyamatosan átalakult, és most ismét változás jön: eltűnnek az érintős, körberajzolós és firkálós gyorsparancsok az androidos alkalmazásban...
Most őszintén, könyörgöm, észrevetted már, hogy az elektronikai kütyük ára valahogy csak kúszik felfelé, miközben az újak sem feltétlenül jobbak a régieknél?..
