
Három fázison át az identikus MI-ig
A modern generatív MI fejlődése három szakasz után érkezett meg az identikus MI korába. Először volt a tartalomgeneráló MI, amely lenyűgöző szövegeket, adatokat, grafikákat állított elő. Következett az ügynöki fázis, ahol az MI már képes lett célokat követni, komplex feladatokat önállóan menedzselni, legyen szó ellátási láncok vagy pénzügyi rendszerek irányításáról. Az igazi áttörést azonban a személyes ügynökök jelentik: ezek az ügynökök nem csupán végrehajtanak, hanem képesek tanulni a felhasználóiktól, alkalmazkodni az értékrendjükhez és szokásaikhoz – vagyis tulajdonképpen meghosszabbításai lesznek személyiségünknek.
A mindennapokat megváltoztató identikus MI
A személyre szabott MI-ügynök nem sci-fi, már ma is hozzáférhető valóság egyre több platformon. A Claude (egy ismert MI-platform) például lehetővé teszi saját ügynök létrehozását, amely folyamatosan tanul és fejlődik. Don Tapscott például több mint 500 dokumentumot – beszédeket, könyveit, prezentációit, cikkeket – töltött fel saját digitális hasonmásához, akivel együtt válaszol a kérdésekre, sőt, előadásait is vele tartja.
Egy fehérgalléros dolgozó számára öt éven belül az MI-ügynökök jelentős munkaterhet vesznek át. Nem kell majd hosszasan egyeztetni, adminisztrálni vagy egyszerű döntéseken rágódni: a rendszer azonnal kezeli az egyeztetéseket, elemzéseket, időbeosztást, információszerzést. Ez felszabadítja a vezetőket, hogy a stratégiára, innovációra és átfogó ítéletekre koncentráljanak – az MI az operatív végrehajtást végzi, míg az ember az irányvonal meghatározója lesz.
Új vezetői kihívások és felelősségek
Az MI-ügynökök használata azt jelenti, hogy a munkavállaló már nem egy új kollégának adja át a döntési jogot, hanem akár „végtelen számú, 1000-es IQ-val rendelkező alelnöknek”. Ez ijesztő is lehet, hiszen ha hibás adatból dolgozik vagy félreérti a célokat, nagy értékű és horderejű döntések születhetnek rossz irányba. A vezetők feladata lesz, hogy megfelelő kontrollokat építsenek ki, pontosan meghatározzák az elvárt értékrendet, s folyamatosan felülvizsgálják az MI döntéseit.
Az MI-ügynökök alkalmasak lehetnek új emberek betanítására is: a jövőben akár egy fiatal pályakezdő is felülmúlhat egy tapasztalt menedzsert, ha az MI-ügynöke megfelelően van trenírozva és fejlesztve.
Elkerülhető-e a kognitív ellustulás?
Az internetes korszakban az információtárolás kiszervezése után most gondolkodási folyamatainkat adjuk át az MI-nek. Felmerülhet, hogy ezáltal nem leszünk-e lusta gondolkodók. Arra lehet következtetni, hogy ahelyett, hogy egyszerűen kivennénk az emberből a gondolkodást, az MI-vel együttműködve sokkal mélyebb, összetettebb következtetésekhez juthatunk – feltéve, ha megőrizzük kritikus gondolkodásunkat, alkalmazkodóképességünket és tanulási vágyunkat.
Az oktatási rendszernek is változnia kell: már nem önálló készségekre kell koncentrálnia, hanem az MI-vel való együttműködéshez szükséges képességek – kritikus gondolkodás, összefüggések felismerése, információszelekció, élethosszig tartó tanulás – fejlesztése lesz a célravezető.
A vállalati struktúrák átalakulása
Az MI radikálisan átalakítja a menedzsment szerepét és a céges hierarchiát. A középvezetői réteg eddig főként az információ továbbításáért és a végrehajtásért felelt, de ha a személyes MI-ügynökök azonnali, testre szabott információt adnak, a régi hierarchikus lánc megszűnik – az információ közvetlenül, gyorsan, valós kontextusban mozog. Emiatt sok klasszikus középvezetői pozíció megszűnik vagy átalakul, a vezetők feladata inkább a felügyeletből, koordinációból a stratégiai döntéshozatal és felelősségvállalás felé tolódik.
Munkanélküliség vagy új cégtípus?
Az új identikus MI rendszerében rengeteg munkahely eltűnésével kell számolni. A vállalatok már most felhasználhatják a digitális ikerpárokat – azaz a legjobb alkalmazott MI-s hasonmását, aki helyette végzi a korábbi feladatok zömét. A maradék munkaerő így feleslegessé válik; a klasszikus cégstruktúrákra kevesebb szükség lesz.
Ehhez kapcsolódva felmerül a közgazdász Ronald Coase elmélete is: szerinte a vállalatok azért léteznek, mert a tranzakciós költségek (keresés, szervezés, bizalomépítés, irányítás) alacsonyabbak, mintha mindent külső szereplő oldana meg. Az MI-ügynökök és a blokklánc-technológia azonban lenullázhatják vagy jelentősen csökkenthetik ezeket a költségeket, radikálisan felrúgva a hagyományos vállalati struktúrákat. Már megjelentek az autonóm, decentralizált szervezetek (DAO – Decentralized Autonomous Organization) is, ahol a menedzsment nagy részét MI és okosszerződések végzik.
Ennek alapján megállapítható, hogy az identikus MI térhódítása nem csupán technológiai forradalom, hanem teljes társadalmi és gazdasági átalakulást hoz: a céges hierarchia lebomlik, az oktatás fókusza megváltozik, a döntéshozatalt meghatározó emberi szerepek folyamatosan átalakulnak. Az igény mostantól már nem az egyszerű emberi végrehajtásra, hanem a stratégiai gondolkodásra, rugalmasságra, folyamatos tanulásra és az MI-vel való értelmes együttműködésre helyeződik át.
