Hogyan működnek a szokások és az önkontroll?
A szokások segítenek abban, hogy a mindennapi ismétlődő feladatokat, mint például a fogmosás vagy a vezetés egy ismerős útvonalon, rutinszerűen végezzük, miközben az agy más dolgokkal is foglalkozhat. De amikor hirtelen valami váratlan történik, például egy gyerek lép az útra, az ember azonnal visszaveszi a tudatos irányítást. Kényszeres cselekvéseknél – mint például az állandó kézmosás vagy a nyerőgépezés – eddig úgy vélték, hogy az illető elveszíti ezt a kontrollt, és teljesen automatikus üzemmódba kapcsol.
Agyi gyulladás és döntéshozatal
Az új kutatásban — melyet a Sydney-i Műszaki Egyetemen végeztek — gyulladást idéztek elő a patkányok striátumában, abban az agyterületen, amely a döntéshozatalban játszik szerepet. Pontosabban: nem a gépies rutinok erősödtek fel, hanem épp a céltudatos, megfontolt döntéshozatal lett hangsúlyos. A patkányok továbbra is figyelembe vették a következményeket, és ahelyett, hogy megszokásból cselekedtek volna, minden helyzetben újraértékelték a lehetőségeket.
Az asztrociták szerepe
A változás hátterében az asztrociták állnak, amelyek az agyban a neuronok működését támogatják. Amikor gyulladás lépett fel, ezek a csillag alakú sejtek felszaporodtak, és megzavarták a döntéshozásért és mozgásszabályozásért felelős idegpályák működését. Ez pedig arra utal, hogy nem minden kényszeres viselkedés a szokásrendszer túlműködéséből származik — sokkal inkább egy átgondolt, de rosszul irányított kontroll állhat mögöttük.
Új terápiás utak nyílhatnak
Ezek az eredmények a pszichológusok, pszichiáterek és betegek százezreinek adhatnak új reményt. Pontosabban: az asztrocitákra ható gyógyszerek vagy az idegrendszeri gyulladás csökkentése – például rendszeres testmozgással vagy pihentető alvással – új terápiás lehetőségeket kínál. Ez megkérdőjelezi a régi dogmákat, és rávilágít arra, hogy a jövőben akár célzottabb, hatékonyabb kezelések is elérhetővé válhatnak a kényszeres zavarokkal élők számára.
