Opciók: védekezés vagy pánikreakció?
Az IBIT ETF népszerűsége szinte robbanásszerű volt bevezetése óta, mivel intézményi és magánbefektetők egyaránt jelentős tőkét helyeztek el benne, hogy kriptokitettséghez jussanak a pénztárcák és tőzsdék nyűge nélkül. Most azonban nemcsak a tőkeáramlást, hanem az opciós piacot is kiemelten érdemes figyelni, ugyanis a zuhanás napján a forgalom példátlan szintet ért el.
Más szóval, az a tény, hogy a put, azaz az eséstől védő opciókból több kötés született, azt jelezte, hogy a befektetők tömegesen próbálták biztosítani magukat a lejtmenet ellen. Az opciók tulajdonképpen beépített biztosítást jelentenek a mögöttes eszköz árfolyam-ingadozása ellen. A call opcióval az IBIT-et meghatározott áron vásárolhatják meg, a puttal meghatározott áron adhatják el, függetlenül attól, hogyan mozog az árfolyam. A stratégiák választása sokat elárul a piaci hangulatról: itt most a többség védekezni próbált.
Kibontakozik a hedge fund csődelmélet
Emellett rögtön felröppent az a teória is, hogy a történelmi opciós forgalmat nem pusztán piaci pánik, hanem egy erősen tőkeáttételes hedge fund összeomlása okozta. Az elmélet szerint ez az alap teljes tőkéjét IBIT-ben tartotta, és már korábban jelentős, azonnali fordulatra hajtó call opciókat vásárolt – lényegében olcsó, nagyot szóló lottószelvényeket. Viszont ezek a pozíciók kölcsönből voltak finanszírozva, így ahogy az árfolyam tovább zuhant, a brókercégek margin callt adtak ki: pótlólagos fedezetet követeltek. Mivel nem volt már fedezet, az alap kénytelen volt hatalmas mennyiségű IBIT-et piacra önteni, ezzel tovább gyorsítva a zuhanást.
A hedge fund nemcsak eladni kényszerült, de vesztő pozícióit is zárnia kellett, emiatt példátlan, 330 milliárd forintos opciós prémiumot fizetett ki. Ez meghaladja több kisebb kriptopénz kapitalizációját, tehát valódi extrémitásnak számít.
Ellenvélemény: rutinpiaci káosz?
Más szakértők ugyanakkor ezt az elméletet túlzónak tartják. Például Tony Stewart, többek között opciós kereskedési veterán, inkább azt hangsúlyozza, hogy a rekordméretű forgalom valójában széles körű pánik és a szokásos kockázatkezelés eredménye volt, nem pedig egyetlen óriási hedge fund csődjének következménye. Rámutatott arra is, hogy a 330 milliárd forintos prémiumból kb. 55 milliárdot (150 millió USD) olyanok fizettek ki, akik kénytelenek voltak fedezni korábban eladott, veszteséges put pozícióikat. Ez fájdalmas, de rutinszerű lépés heves esés idején.
Ugyanakkor Stewart sem zárja ki, hogy a piac egy része privát ügyletekben (OTC) bújhatott meg, tehát a tényleges eseménylánc rejtve maradhat. Más szóval, egyértelmű magyarázat nincs, de az IBIT opciós piaca most már önmagában is képes kilengést előidézni, bármekkora is az aktuális kiváltó ok.
Egy piac felnőtté válásának jelei
Összességében a csütörtöki pánik megmutatta, hogy az IBIT ETF-hez kötött opciók piaca elég nagyra nőtt ahhoz, hogy már önálló mozgásindító tényező legyen. A kereskedőknek tehát a jövőben ugyanolyan figyelemmel kell követniük az IBIT opciók mozgását, mint az ETF-be történő tőkeáramlást. Az esés valódi oka továbbra is kérdéses, de a tanulság egyértelmű: amikor egy hagyományos alap kriptóval kombinált derivatíváinak piacán történik valami extrém, az gyakorlatilag az egész szektort megrázhatja.
