Az élet villámgyorsan magához tért a dínókat elpusztító aszteroida után

66 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, 12 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Földbe a mai Mexikói-öböl partjainál, hatalmas mennyiségű port és kormot dobva a légkörbe. Az évekig tartó sötétség és lehűlt éghajlat a földi élőlények 75 százalékának kihalását okozta, köztük a nem madár dinoszauruszokét is.

Jóval gyorsabb újrakezdés

A legújabb kutatások szerint az élet sokkal gyorsabban visszatért, mint ahogy eddig gondoltuk. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy az első új fajok – például a Parvularugoglobigerina eugubina nevű plankton – megjelenése mintegy 30 000 évet vett igénybe. Ez azonban azon a feltételezésen alapult, hogy a tengeri üledékek egyenletesen rakódtak le, ami nem feltétlenül igaz az ilyen kataklizma után.

A mostani vizsgálatban a kutatók a hélium-3 izotópot használták, amely az űrből származó porral, állandó ütemben érkezik a Földre. Ennek mennyiségét mérve határozták meg, mennyi idő alatt képződtek az üledékek, és mikor jelentek meg az új élőlények fosszíliái. Az eredmények alapján a P. eugubina faj a becsapódás után átlagosan már 6400 év múlva felbukkant – néhány helyszínen pedig akár 2000 év sem kellett hozzá. 11 000 év alatt 10–20 új planktonfaj alakult ki.

Az élet elképesztő rugalmassága

A kutatók szerint az alkalmazkodás és a fajkeletkezés normál esetben több millió évet igényelne, ám a környezeti nyomás hatására a fejlődés elképesztően felgyorsult. Ez a jelenség reményt adhat napjainkban is, hiszen azt mutatja: az élet képes nagyon gyorsan újraszerveződni súlyos környezeti katasztrófa után is. Az ember okozta élőhelypusztítás fényében ez talán okot adhat a bizakodásra: a modern fajok is túlélhetik a mostani kihívásokat.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján