Hol volt eddig a Paranthropus?
A Paranthropus az ember és csimpánz leszármazási ágának elválása után, mintegy 7 millió éve jelent meg. Az eddig feltárt több mint 15 ismert emberféle között a Paranthropus különlegessége az erőteljes rágókészülék, a vastag zománc és a hatalmas őrlőfogak – ezekről kapta a “diótörő” becenevet is. Az emberré válás folyamatában eddig úgy gondolták, hogy ez a csoport egy szűk, speciális étrendhez kötött életmódot folytatott, és valószínűleg nem tudott versenyezni a rugalmasabb Homo-fajokkal.
Továbbra is az volt a feltételezés, hogy a Paranthropus eltűnésének oka vagy a túl szűk étrendre specializálódott életmód, vagy az, hogy a Homo túlszárnyalta őt az alkalmazkodás terén. Az Afar-régióból azonban rengeteg más emberféle (például Ardipithecus, Australopithecus, Homo) kövület került elő, Paranthropus viszont sosem – eddig.
A csont, ami mindent megváltoztat
A kutatók most először találtak Paranthropus-leletet az Afar-vidék Mille-Logya térségében, amely 2,6 millió éves. Ez az egyik legrégebbi ismert példány a világon. A leletet Zeresenay Alemseged, a Chicagói Egyetem paleoantropológusa és csapata azonnal mikro-CT-vel vizsgálta, hogy feltárják a csont szerkezetét és formáját.
Ami ezután jött, arra senki sem számított: az új adat bizonyította, hogy a Paranthropus nemcsak a gondoltnál sokkal elterjedtebb volt, hanem a korai Homo-fajok mellett, velük egyszerre, ugyanazokon a helyeken is képes volt élni és fejlődni. Ez teljesen új fényt vet arra, hogy milyen környezeti és versenytényezők alakították az emberré válás folyamatát.
Átírja a diótörő-mítoszt
Az évtizedeken át “diótörő” emberféléként emlegetett Paranthropusról most kiderült, hogy nem ragadt bele egyetlen szűk étrendbe, és nem volt életképtelen más környezetben sem. Az új állkapocs arra enged következtetni, hogy már a legkorábbi időkben is képes volt sokféle táplálékot hasznosítani, ami nagyban növelte a túlélési esélyeit – szemben az eddigi hiedelmekkel.
Például a vizsgált rágóizmok és fogazati elemek, sőt a feltételezhető eszközhasználat is azt jelzi, hogy a Paranthropus jóval összetettebb, alkalmazkodóképesebb volt, mint azt eddig gondolták róla.
Új irányt mutat az emberi múlt kutatása
Ez a felfedezés azt sugallja, hogy korábbi elképzeléseink az emberi evolúció főbb csoportjairól – az erős, specializált és a rugalmas, alkalmazkodó emberféle csoportok ellentétéről – túl leegyszerűsítettek voltak. Most kiderült, hogy a Paranthropus legalább annyira sokoldalú lehetett, mint a Homo, így a két nemzetség valószínűleg egymással versengve, akár együtt élve, egy időben népesítette be a kelet-afrikai régiókat.
Az etiópiai feltárásokat az ország örökségvédelme engedélyezte, az anyagi támogatást a Chicagói Egyetem és támogatói biztosították. Az eredmény a Nature-ben jelent meg, és új alapokra helyezi az emberré válásról alkotott tudományos képet.
