
Egy év mozgás: egy évvel fiatalabb agy
Egy, 26 és 58 év közötti felnőtteket bevonó vizsgálatban az derült ki, hogy egyetlen év rendszeres aerob mozgás szinte pontosan egy évvel fiatalabbnak tűnő agyat eredményezhet. Vagyis a középkorúak számára még bőven azelőtt érdemes mozogni kezdeni, hogy komolyabb problémák jelentkeznének. Ez a szokás hozzájárulhat az élesebb gondolkodáshoz, jobb memóriához és az általános mentális jóléthez.
A kutatás alanyai közül azok, akik 12 hónapon át ténylegesen betartották az edzéstervet, érdemben fiatalabb aggyal zárták a vizsgálatot, mint a kontrollcsoport tagjai, akik nem váltottak aktívabb életmódra.
Így mérték az agy valódi korát
A résztvevők MRI-vizsgálaton estek át, így objektíven meg lehetett állapítani, hogy az agyuk megjelenése mennyire tér el a kronológiai életkoruktól. Az ilyen eltéréseket – angolul brain-PAD (brain predicted age difference), vagyis a becsült agykor és a kronológiai életkor különbségét – régóta összefüggésbe hozzák a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenésével, illetve magasabb halálozási kockázattal. A vizsgálat végén az aktív csoport tagjainál átlagosan 0,6 évvel fiatalabbnak tűnt az agy, miközben a kontrollcsoportnál átlagosan 0,35 évvel öregebb lett, bár ez utóbbi eltérés statisztikailag nem volt jelentős. Ettől függetlenül a két csoport között majdnem egy teljes évnyi különbség adódott.
Részletek a kísérletről
A 130 egészséges önkéntest két csoportra osztották: az egyik edzett, a másik maradt a hétköznapi életmódjánál. Az edzőcsoport heti kétszer hatvan percig edzett laboratóriumi felügyelet mellett, majd otthon is mozogtak, hogy elérjék a 150 perc/hét célkitűzést – az Amerikai Sportorvosi Kollégium elvárásainak megfelelően. Mérték az agy szerkezetét MRI-vel, a fizikai fittségüket pedig a VO2-csúcsérték alapján.
Miért fiatalít az edzés?
A kutatók azt várták, hogy az állóképesség-javulás, a testsúlycsökkenés vagy a vérnyomásváltozás lehet a kulcs, de egyik sem magyarázta a változást. Emellett az agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF, brain-derived neurotrophic factor) vizsgálata sem adott magyarázatot. Úgy vélik, hogy a testmozgás eddig nem vizsgált, apróbb – akár molekuláris és érrendszeri – hatásokon keresztül fejtheti ki fiatalító hatását.
Miért épp középkorban számít?
A legtöbb ehhez hasonló kutatás inkább idősebbek körében vizsgálja az összefüggéseket, de itt a fókusz a 30-as, 40-es, 50-es éveken volt. Ekkor ugyanis még kevésbé láthatók az öregedés jelei, szokásokat viszont már ebben az időszakban érdemes változtatni a hosszú távú eredmények miatt. Korai életmódbeli beavatkozással évekig késleltethető lehet a kognitív hanyatlás vagy a demencia kockázata.
Csak az első lépés
A vizsgálat főleg egészséges, jól képzett alanyok között zajlott, így az eredmények nem mindenkire érvényesek. Nagyobb létszámú, hosszabb távú kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, ténylegesen csökkenthető-e a stroke vagy a demencia kockázata is. Emellett fontos, hogy a változások mérsékeltek voltak, de minden év a javára válhat az agynak.
Egy biztos: heti legalább 150 perc aktív, intenzív mozgás az agynak is jót tesz – már középkorban is.
